2012. szeptember 9., vasárnap

Vöröslencsés karalábéleves tárkonnyal


Ha péntek, akkor középsős ovisunk szabadnapos, én vagyok a felelős ebédfőző. Előző nap már elkészült a családkedvecne-mindigmarakodunkamaradékon-paprikáskrumpli, ehhez gondoltam valami levest...

Ahpgy nálunk megy: kellett valami zöld levél a csigáknak (almacsigák, aki kér, szóljon, vihet), a boltban volt szép karalábélevél (karalábéstul), hát azt vettem. Ebből kellett levest csinálni... A vöröslencse a kezembe akadt, belezuttyant az is, meg egy kis tárkony a végén.

A turmixolás után is kicsit darabos maradt, de ez Emmát nem zavarta, ahogy az üres tányérból látszik :)))) Ő ugyanis teleette magát a klubban tönkölypereccel és kihagyta az ebédet...
Nekem viszont ízlett, szerintem beveszem a listába.


Talán ha nem lettem volna fáradt és piszkosul éhes, akkor egy kis tejszínnel és citromlével is próbálkozom...

Zellerrémleves


Tegnap vendégségben voltunk győri barátainknál: a gyerekek játszottak, mi meg csak beszéltünk-beszéltünk :)))

Az ő kertjükben (nem annyira) szívesen látott pocoklakók vannak, akik pont olyan viccesen rágják ki a zöldséget mint a rajzfilmekben: alulról behúzzák... Barátnőm 4 zelleréből 2 így végezte, a terebélyes levélzet alatt nagy lyuk tátongott... Elég dühítő lehet...
Egyet megkaptunk mi, meg répát is, a fenti képen már másnap megpucolva várják hogy krémleves (gyerekeim szerint rémleves) készüljön belőlük.

A zellerkrémlevesbe talán nem kell répa, de (mivel minden hányásban van répa, ezt tudjuk) szerintem igenis, hogy szelídítse a zeller tömény ízét.

Jó étvággyal megettük, köszönjük :) Bár így szegény pockok éhen maradtak ;)))) 



Vendéglátónk ajándékai már száradnak (azóta bent a házban): rozmaring, bazsalikom, zeller.