Volt sokszor, amikor a nagyapám a "működő" szemöldökét felhúzva csak azt kérdezte "hát, fiam, meg vagy te zavarodva?!"
No, most úgy érzem, igen, meg vagyok.
Hogy laska vagy tészta, és milyen a túrós laska és miért teszek tésztát a levesbe. És mindig tanulok új szavakat. Nem feltétlenül "konyhásakat", hanem olyat, hogy "doncs" meg "megvoltdeelfelejtettemközben", mindkettő valami olyat jelent, hogy "gusztustalan, undorító", csak azt hiszem az egyiket emberre mondják, a másik inkább tárgy/cselekvés (de nem biztos).
Szóval kakashere, mert éppen elém ugrott a boltban, és mert én szeretem ezt enni.
Laska, mert ahogy végiggondoltam a címet, hogy "herepörkölt tésztával", két dolog futott át az agyamon:
1. F. Zsuzsi arca, hogy "Pynkyteeztmegeszeeeed?!" - ezen felröhögtem.
2. Bálint arca, amikor úgy értelmezi a címet, hogy almás pitével ettem a pörköltet... Aki látta már Bálintot értetlen fejjel, az elképzelheti, hogy inkább laskásítottam a címet. (Persze a laskával is van bajom: az, hogy az nekem laskagombát jelent, és mindig át kell magam kalibrálni. Túrós laska. Jah.)
3. És miért kanállal? Azért, mert van aki ismeri azt a mondásomat, hogy "akkora paraszt vagyok, hogy kanállal eszem a nokedlit". Így is van, tényleg akkora vagyok. És nem is zavar.
És mert konyhás blog és nem filozófiás, van recept is.
A képeken szerintem elég bizarrul néz ki, de amúgy jó volt. Volt, mer' már megettem. Ez a bizonyíték, hogy jó. Volt.
(Egy olyan is elhangzott, hogy "Kérek. Ja, már csak annyi van? Akkor nem.")
Én úgy szoktam csinálni, hogy lehártyázom, megtisztítom, megmosom. Majd a megpirított hagymán megpárolom. Fűszerekkel (kömény, só, pirospaprika, ha van). Mondjuk 20 perc az egész, és elkészül.
 |
| akár virsli is lehetne :D |
 |
| mindig nagyüzem: húsleves, kelbimbó és pörkölt |
 |
| ilyen volt készen |
Most volt tegnapról kifőtt tészta (nem almás pite, hanem durum orsó), amit mellétettem. Aztán megettem.
