Tavaszolás-beszámolás

Jó volt tavaszolni, bár olyan meleg volt, hogy szinte nyaralás volt.

Csináltunk mindenfélét, amiről majd a Rózsaszín csigán olvashattok, mert oda valók.

És persze csináltunk(tam) egy-két khm... férjem szerint furcsa (nemértemmér) dolgot.
Pl. kandallóban sütöttem szalonnát, és először próbapirítóst, majd élesben melegszendót a gyerekeknek... Miért ne? Volt nyárs, szalonna, kenyér, sajt, rács, fogó... Ja, meg tűz.
Sikerült jó melegre befűteni a házban, hávájdídzsé volt :)

kandalló, nyársbot, jobbra fabrikett-halom, rajta a "leforrázott" teaszünetelő laptop

a lányom szerint ez volt az "incsifincsi melegszendvics"

Hát, kemping-fíling a nappaliban :)))

Ígértem virágokat:

krókuszok

martilapu

tulipán, még csak a levele, de az is látványos

krókuszok újabb csoportja

Sült csikókák sült hallal

 

Szombaton végre sikerült eljutnom a Lehel piacra, de csak azért, mert rossz szervező vagyok :))) Péntek éjjel rájöttem, hogy a szombatra be(nap)tárazott EMK vasárnap lesz... De mivel szombat munkanap volt, a férjem meg már itthon maradt, mert ha EMK van, ő van a lányokkal... Ezért felkerekedtünk és elindultunk a Lehelre.

Borzasztó sokan voltak...

Éééééééés ott volt a szívem földművelős-csücskében régóta helyet bérlő Csicsókás bácsi. "Ismerem" vagy 8 éve, ha kint találom (szerda és szombat) mindig tőle vásárolom a saját termesztésű zöldségeit, mert finomak, nem vegyszeresek, frissen szedi őket előző este vagy aznap hajnalban.

És ő az, aki egyedül árul a piacon csicsókát! (Ez nem egészen igaz, mert egy nagyobb zöldségesstandon is láttam... Hervadt, ványadt kis sajnálnivaló csicsókákat... Még látni is szomorú volt...) Bezzeg Csicsókás bácsi csicsókái virulnak, az oldalrügyeik készek a csírázásra... Felvágva finomak, ha harapjuk, hersegnek-recsegnek.

EMK-n olyanok voltunk, mint a kis tengerimalacok, ropogott a csicsóka a fogunk alatt :)))) (bocs, többiek, én nagyon szeretem a tengerimalacokat, és szerintem a csoportban én vagyok a malacalkatú, úgyhogy nem sértésnek szántam)

Csicsókák a tálban áznak és pucolva:

De, hogy nemcsak nyersen lehet enni:

A többiek ebédje ma mákos tészta volt, amit én amúgy sem kedvelek különösebben. 

Ilyen esetekben az én kajám: valami zöldség sütve-pirítva-főzve-pürének (vagy-vagy kapcsolat) és valami húsféle a mélyhűtőből.

Most volt itthon csicsóka, krumpli, célka, ezeket vágtam nagyobb darabokra, és a kacsasütőben megsütöttem.

előtte

utána

 A valami húsféle most a tegnapi leheles kirándulásnak hála sült hal volt. Szerencsére kisebbik lányomnak is sütöttem elővigyázatosságból, és láss csodát!! Tényleg kért belőle :)))

És volt más zölséges tofu is (köszi, Halie!!), azt tördeltem a tetejére. És most (miután elfogyott) láttam csak, hogy hiába tálaltam szépen, fotózni elfelejtettem... mindenki éhes volt, sietni kellett :))

A lényeg, hogy jó volt, szép volt, mind megettem ;) (OK, nemcsak egyedül)

A csicsóka CH tartalma 100g-ban 4 g, azt hiszem, ez elég jó ;)

Megsülve omlós és nagyon finom édes. (Természetes-édes, cseppet sem gejl.)

Ja, a cím persze a gyerekeim szóvicce a csicsókára ;) A kísérlet alatt egy állatot sem öltem meg, a halat már szeletelve vettem.

Aggódóknak

Csak mondom, mert kérdezték többen... Mióta kivágtam a malátás "kávét" a KU-KÁ-BA, azóta normalizálódott a vércukrom...
Király.

Közben eszembe jutott: Dzsuznak - a malátás kávéizé nem kapszuláskávé-alakú volt, hanem sima utántöltő tasakos...

Hogy lássátok, tényleg van kertem és tényleg tavasz van: tulipánok és nárcisz bújt ki. Friss képeket majd hozok :)

Tavaszolunk...

... a hétvégén! Végre megyünk a telekre! Mind nagyon várjuk, akkor is, ha munkás lesz (ásás, ültetés, javítgatások), ha hűvös lesz (kandalló), ha nincs tűzhely...

Na, ez itt a lényeg: mivel MÉG nincs beépítve a tűzhely-sütő és nincs konyhapult, elég nehézkes a főzés. Egy jó vétel eredménye, hogy van új mikró (a régi valami űbersz@r, az előző tulaj hagyta ránk... Pedig a régiségkereskedő biztos hálás lett volna érte...), van olajsütő és vízforraló és hűtő-fagyasztó.
Ez egy "kempingcsaládnak" éppen elég, megoldjuk. Amikor megvettük a házat, megfogadtam, hogy nem engedek be felesleges holmikat, levetett-használt-rossz-ronda holmikat, amik már máshová nem jók. Nem kell csilivili, új vagy drága legyen, de legyen jó, használjuk, lássuk szívesen. Rosszul vagyok az olyan "nyaralóktól", ahová a lyukas ágyak kerülnek le, ahol minden szakadt és avítt, használhatatlan, leesik, folyik és csöpög. Hogy lehet úgy "nyaralni", hogy az ember közben ezen idegeskedik?? (Nem a szegénység zavar, volt részem benne, inkább az, amikor nem tudunk dolgokat elengedni, eldobni, inkább feleslegesen, már mindenki rossz érzése MELLETT is ragaszkodunk... Persze ehhez jön, hogy nem KELL mindent megvenni... De ez nem filoblog, és nem is az én profilom.)
Kedvencem a lyukas ágy után a hámló teflonos serpenyő, mert "jó az még"...

Szóval: tavaszolunk, ezért én egy hete főzök-főzök-adagolok. Mit vigyünk olyat, amit könnyű megmelegíteni, nem kell hozzá sok edény(mosogatás), eláll, egészséges, szállítható.

Leírom, miket viszünk: lassan meghívhatjuk a barátainkat is...
Kelkáposzta főzelék (hozzá fasírt), borsópörkölt (hozzá majd [bio]neszkrumplipüré - itt röhögni kezdek a bio beszúráson, a szerk.), csirkepörkölt (hozzá tészta), kifőtt tészta üresen (pörkölthöz v. mákkal v. eredeti terv szerint káposztával, de azt már Meső bekebelezte, aminek szívből örülök!!), pásztortarhonya, sült csirkecomb velesült zöldségekkel (ezt már nem lett volna fontos elkészíteni, de maradt, és nem akartam hétvégére itthon hagyni nyersen), csirkeaprólék leves eperlevéllel (amiből vittem Boginak, aki evett belőle, éljenéljen!!). Ehhez jön még: szárzeller meg még ez-az a salátákhoz, savanyú ubi, kenyér, sajt, vaj, felvágott. Plusz a szokásos napi cikkek (amit nem hagytunk ott télre): teák, neszkávé, müzlinekvalók, tehénbőljöttej)...
(Mit viszünk még: váltóruhákat, könyveket, rejtvényt, növénymagokat, a függőágyat, a hintakendőt SATÖBBBBBI. És nagy eséllyel nem megy fel a kocsi, mert a télen nagyonokoskedvesrendes embereknek muszáj volt szétrodeózniuk a vizes földutat...)

Néhány kép, csak hogy sajnáljatok ;)))

Volt egy segítőm is, pizsamás-hátizsákos...

EMK-san csak azt mondhatom: hüüüüülyevagyok!!

Pár napja a viszonylag normális vércukor értékeim az egekbe ugrottak, és nem értettem miért...
Most rájöttem, és azért írom le, mert ha én így beleesek egy ilyen csapdába, tán más is...
Elfogyott a csodajó kapszulás kávém (tejjel 7g CH), és én mit ittam helyette? Basszus, pótkávét, most néztem meg, 70% maláta... A szénhidráttartalmát most nem találom, de mivel árpából van, elég magas lehet.

Na, így jártam, malátakávé irány a kuka...

Éljen a babkávé... (a kép a www.mojito.hu oldalról származik)

Amit ígértem: zöldséges panír

Hogy kezdődött a reformkodásom? (Persze nem annyira reform, mint egyesmásoké, de akkor is.)
Voltam vagy 15, mikor egyszer osztályfőnökire bejött a suli egyik fura tanárnője... Miért volt fura (csak a folyosón láttuk): sovány volt, csak természetes cuccokban járt, mindig kedves és mosolygós volt.
Bejött, kérdezte, hogy ettünk-e már olajos kenyeret... Hát, khm, én az első padból rögtön kimorogtam, hogy hátpersze... De ő már edzett volt, úgyhogy nem hagyta magát és végig beszélt meg mutogatott (sajnos kóstolót nem hozott, úgy könnyebb lett volna), én meg végig azt gondoltam, hogy totál zakkant. Utána még sokáig az olajos kenyerén röhögtem. (Még kamasz voltam ugyanis, a nehezebben kezelhető fajtából.)
De nem hagyott nyugodni a dolog (mert kamasz voltam ugye, az okosabbik fajtából), és elkezdtem a könyvtárban utánanézni... Akkor még alig volt szaGirodalom (öreg vagyok ugyanis), de azért találtam és azokat át is olvasgattam, az "értelmesebb" recepteket kijegyzeteltem. Mivel (akkor még) elég ritka és drága alapanyagokból álltak, sokáig pihentek a füzetemben, amit néha elővettem, csorgattam a nyálam és újra elpakoltam.
Amikor saját "ház"tartást kezdtem, akkor sokminden bekerült az étrendembe, ami egészséges(ebb) volt: a teljes kiőrlésű lisztek, a méz, többféle zöldség, többféle gabona vagy köretnek használható egyéb (barna rizs, köles, árpa, hajdina).

Aztán ahogy teltek az évek, egyre finomítgattam, hogy mit milyen arányban használjak fel a "reformosításhoz", mert nem szeretem ha egy reform kaja rossz ízű. Sőt... Kedvenc játékom, hogy reform dolgokat  rakok a bővebb család elé, és tesztelem, hogy észreveszik-e. Fővonakodó a Dédi volt, őt többször "megtréfáltam", és bevallom, jólesett :)) De jó tanítványa a Nagypapa is, ő sem könnyű eset, csak "namármegint" vigyorral nézi a fura nevű és összetételű sütiket...
Nem baj, én rendületlenül egészségesen táplálom a gyerekeket, majd mástól kapnak csokit...

De a lényegre térve: vettem egyszer 100 éve egy indiai szakácskönyvet, csupa ismeretlen fűszerrel és kivitelezhetetlen kajával volt tele. De valahogy megmaradt két szó: a ghí és a panír.
Egyiket sem csináltam még soha.
Ide tartozik, hogy már több éve mindig ellátogatunk a Krisnavölgyi Búcsúba. A gyerekek nagyon élvezik, J. egyre jobban, most (tavaly) be is öltözött.
Valamikor 2009 év elején (a biokertészkedés kapcsán) rátaláltam Hémangi blogjára. Ő a Krisnavölgyben él, és főz... Nagyon tetszett a stílusa, hamar rászoktam az olvasására.
Láttam azt is, hogy az összegyűjtött receptjeit kiadták könyvben. Amikor a Búcsún voltunk és mindenki választhatott valamit, én ezt a könyvet vettem meg, és nem csalódtam! Gyönyörű képek, érthető, egyszerű leírások, nemcsak receptek, életmód is,  szuper! Az ebből készített mentaszörpnek nagy sikere volt (bár kicsit átszabtam kétgyerekessemmirenincsidőm ruhába, majd ezt is beírom egyszer ide).

Amikor olvastam a könyvet, elolvastam, hogy kell panírt készíteni. És most, a múlt héten "sikerült" savanyú tejet venni, és bár első dühömben ki akartam önteni, győzött a példamutatás és elhatároztam, hogy panír lesz belőle.

Felforraltam a tejet (semmi "összeugrasztóanyag" nem volt itthon), amikor megtúrósodott, leszűrtem (persze közben a kétévesem végig a nyomomban a fél négyzetméteres konyhában, locsogtunk-tocsogtunk a savóban, melléöntöttem, hurrááááá). Aztán rájöttem, hogy kellene valami tiszta ruha, szerencsére volt használatlan tetra pelenka... Khm :)))
Belecsavartam (fröcsögött, mert túl erős vagyok), aztán rájöttem, hogy nincs hová fellógatni... Az egész művelet nem volt fél óra, de valahogy a pokolba kívántam a végére... Álltam a konyha közepén a csöpögő batyuval, lábamnál a csacsogó kicsivel... Najóvan :)))
Végül odacsuktam a konyhaszekrény ajtajával és drukkoltam hogy ne essen le, mert akkor...
Nem esett le, pár óra alatt szépen összeállt. Hűtőbe tettem a vacsoráig. Amikor mindenki hazaért, össznépi kóstolást tartottam, és (azon kívül, hogy sótlan volt, mert a kapkodásban sózni elfelejtettem) sikert aratott.
Benne volt a 3 liter tej teljes íze :) (igazi tejből volt, nem boltiból)

A többiek ettek a vacsorájukhoz, én meg a nehéz nap után valami "extrém" kaját akartam enni, és eszembe jutott a panír. Együnk zöldséges panírt!!
Tökmindegymilyen zöldségek ragujához a végén hozzáadsz némi panírt. Kb. ez a recept ;)
Nekem volt répa, paszternák, krumpli... Só, kömény, garam masala. Meg egy kis kolbász, csak hogy meglegyen a hús-élményem.

Ilyen lett, és végül két étkezésre fogyott el.


A szénhidráttartalma abszolút attól függ, milyen zöldségek vannak benne és mennyit eszel ;)

Mit találtam?

Szégyellem magam kicsit, hogy csak most találtam meg a Tudatos vásárlón az idenynövények összefoglalását...
Elöl táblázatba foglalva lehet megnézni, mikor "aktuális" a növény, rákattintva pedig pontos és alapos leírást ad róla. Még receptek is vannak ;)
Szerintem szuper! :))
Hamarosan jön a tavasz, a tavaszi kerti munkákkal... Nálunk még ésni is kell, mert ősszel annyit esett, hogy nem lehetett, utána meg már hideg volt (a házban még nem lehet rendesen fűteni) és nem mentünk.
De most újra, a hosszú hétvégén nekilátunk. És akkor megint lesz nyáron sok finom zöldségem (és talán gyümölcsöm is, ha nem esik az eső, ha nem fagy el, ha nem viszi el a monília stb. stb.)

Tavaszi látkép (a kép az említett oldalról van)