Hétvégi remekléseim

Kicsit nehézkes vagyok, mert az egyik térdem és az ellentétes oldali bokám hét elején megismerkedtek az aszfalttal, amitől a térdem bucira dagadt és nem hajlott. Meg kicsit plezúros, a többiek elájultak tőle félig a cw-s megbeszéléskor, viszont rögtön kaptam cuki ragtapaszt...
Ez csak azért kerül itt szóba, mert amennyire lehetett mindent igyekeztem lépéstakarékosan megoldani... ebből szinte egyenesen következett, hogy a gluténérzékeny gyereknek "nem vevődött" kenyér.

Sose baj, mindent megoldunk, sütöttem neki "valamit" :D Gluténmentes kenyérlisztből. Hát, középen szalonnás, kívül kemény... ha valakihez hozzávágnám szörnyet halna. "De amúgy finom, ha kiszedem a közepét" - mondta Emma :))))

Azt hiszem, legközelebb kevesebb lisztet teszek bele, de még inkább: törekszem rá, hogy bolti kenyeret vegyek. Mindannyiunk érdekében.  Ha van jó recepted, szívesen veszem, csak kíváncsiságból.

Tegnapi beszerzőkörútjukon viszont szuper gesztenyét vettek, amit tegnap beáztattunk, ma bevagdostam, majd megsütöttem. (20 perc letakarva 220 fokon, majd 5 perc takarás nélkül)

Nagyon jól sikerült, nagy része el is fogyott már.

És egy utolsó kép a közös reggeliről: annyian voltunk ma reggel, hogy az asztalhoz nem fértünk oda, ezért a nagyszobában "terítettünk" a szőnyegre. Nagyon nem volt elegáns, steril és úri, viszont jó hangulatú volt és családias. Örülök, amikor vendégek vannak nálunk, mert szeretek együtt lenni másokkal, szeretek vendégül látni másokat, és szeretem látni, amikor jól érzik magukat velünk. (Direkt nem írtam szükségleteket.)

Megfőzni az újságot...

Régi családi játékunk: veszünk egy konyhás újságot, majd kiolvassuk, aztán megfőzzük a benne lévő recepteket... persze átalakítva, ilyen-olyan mentesen és a mi szájízünk szerint.

Most az a hiba csúszott be, hogy otthon felejtődött az újság... úgyhogy fejből kellett emlékezni miket találtunk készítésre érdemesnek, és hogy kb. miből voltak. Ez nekem nem jelent nagy gondot, mert szinte mindig zsigerből főzök, ritkán érdekel milyen szabályokat fektettek le egy étel elkészülése érdekében :D

Emma választotta ezt: "zöldséges kölestallér".

szeritem szép színek

Kölestallér, mustáros hús, kelbimbó és káposztasaláta egy régi tányérban

Ahogy én megcsináltam: fél zacskó puhára főtt kölest, 2 tojást, 2 gerezd fokhagymát, két marék lilakáposztát és két marék mángoldot összekevertem, tettem hozzá két marék reszelt sajtot, fűszereztem (só, bors), majd bő forró kókuszolajban megsütöttem.
Kihívás volt hogy egyben maradjon, főleg a fordításnál. Ha bárki ennek alapján kedvet kap hozzá, akkor javaslom, hogy egy lapáttal alá, egy másik eszközzel fölé nyúlva stabilan fordítsa meg, mert amíg nem sült meg mindkét oldala, addig nagyon könnyen szétesik.
Az egész család tetszését elnyerte, valószínű hogy felkerül a gyakoriak listájára.
Viszont szerintem többet nem teszek bele mángoldot vagy más levelet, mert nagyon akadályozta a szemek tapadását... inkább reszelt répával/bármivel, apróra vágott hagymával vagy összetört zöldségekkel (sütőtök) tudom elképzelni.

A köret emellé párolt kelbimbó és mustáros hús volt.

Volt egy kis maradék káposzta (a kölestallér mellett a nagyüzemünkben aznap párolt káposzta is készült), azt salátának marináltam estére. Csak a színei miatt fényképeztem le. Nekem tetszett :)

Aztán végül minden elkészült, megevődött, a ház is elcsendesedett, én pedig nyugalomban néztem a naplementét...