Eperlekvár II.

Az első részt itt találod.

Ma egy jóleső barátlátogatás után folytattam a lekvározást: megkevertem a levet eresztett epret, megpucoltam és összevágtam a rebarbarát, majd feltettem főni a lekvárt.

Összesen 6 kis üveget készítettem elő, mert azt olvastam mindenhol, hogy nagyon kevés lekvár lesz a végén.

Hamar sokkal több levet eresztett, néha megkevertem. Aztán jöttek a kóstolók, akik szerint "mmmmmm". Szerintem viszont túl édes volt és "ööööööeeee". Ezért hozzátettem még egy citrom kifacsart levét és egy kis fahéjat. Főztem tovább, kóstoltam, így nekem már ízlett. A többi kóstoló szerint "mmmmmmm" illetve "így még finomabb" volt az ítélet, ezért úgy döntöttem: nem variálok már semmit, csak készre főzöm és kész.

Itt a "kész" résznél megjelent a fejemben egy kérdőjel, mert - az olvasott receptekhez képest - nekem túl sok volt a lekvárom. Most átgondolva, nálam az van, hogy én nemcsak a lekvár "szilárd" részét szeretem, hanem a kocsonyás (nyami) levét is, szóval én nem szoktam elforralni. Viszont elkezdtem aggódni, hogy nem lesz elég az üveg...

Természetesen "háziasszony-szimatom" nem csalt meg, kb. félig volt még a lábas, amikor elfogyott az üveg. Ööööh. És itt voltam nagyon büszke és elégedett, mert mindig ügyelek arra, hogy a kifogyott lekvárosüvegek felhasználásra-várakozóan-tisztán legyenek eltéve, hogy amikor amúgy is dolgozunk, már könnyebb legyen: csak elő kell venni a helyéről ahol letakarva várakozik, ecetes forró vízben elmosogatni és a kiforralni. Most megvolt ennek a haszna, bőven visszajött az előre befektetett energia, mert csak gyors átmosás kellett, és már folytathattam is a csorgatást.

Végül 11 kis üveg lett és egy kis nyammolnivaló a lányoknak, hogy örüljenek. Van akinek annyira ízlett a lekvár, hogy elkezdett császármorzsa recepteket olvasgatni a neten! (Elég nagy szám, ha motiválja egy kaja.)

A hozzávalók: kb. 3,5 kg eper, kb. 30 dkg rebarbaraszár*, kb. 70 dkg eritrit (50 dkg is elég lett volna), 1 citrom kifacsart leve, 1 csapott evőkanál fahéj, 2 csomag Quittin 4:1 zselésítő**.

*A rebarbaráról írok majd egy másik posztot, mert láttam tegnap a FB megosztásnál, hogy megér egy misét.


**Ezt a márkát régóta használom (kb. azóta hogy megjelent), és mindig elégedett szoktam lenni. Nem tartom a kiírt arányokat, mindig találomra rakosgatom bele.


Előző lekvárjaim:
Citromlekvár

Baracklekvárok

Narancslekvárt is készítettem a télen, és csalódottan látom, hogy nincs itt a blogon :( Kiteszem, amint hazajutok és elhozzuk az otthoni családi szakácskönyvet.

Eperlekvár I.

Még soha nem főztem eperlekvárt. Tudom hogy kell, gyerekkoromban sokszor láttam. De eper-érés idején máskor én nagyon dolgozom még, és általában a bodzaszörppel küzdök. Az epret meg mindig megesszük mielőtt lekvár lenne belőle.

Most viszont van teraszom meg egy jó kis nyári konyhám, előre elterveztem honnan szerzek epret, vannak előkészített üvegeim (mindig tisztán teszem el, csak kifőzni kell őket), szóval hajrá!
Gondoltam.
De aztán folyamatosan olyan nyomi idő volt (értsd: vacvachideg), hogy egyáltalán nem volt kedvem kimenni a teraszra, sőt. Dolgozni is bent dolgoztam pulcsiban meg mellényben. Ráadásul a gyerekek folyamatosan tiltakoztak a lekvárfőzés-segítés-bármi ellen, úgyhogy elment a kedvem ahogy rágondoltam az egyedül kínlódásra. Ez volt szerda-csüt-pénteken. Mára viszont fonnyadni kezdtek az eprek (a gyerekek mégsem ették olyan szuperszonikus sebességgel mint gondolták), ezért ma este nekiláttam kicsumázni a maradékot, mert azért kárba nem hagyom veszni, országosnagy hiszti árán se. Ahogy elkezdett telni a nagy fazék, a lányok csak odaszivárogtak, és felfalták a maradékot... Szerintem vagy két kilót benyomtak miközben trécseltek...

Ma még csak a lecukrozás történt meg (nagy fazék eperre kb. 70 dkg eritritet szórtam). Holnap elkezdem majd forralni, hozzáteszem a megpucolt és feldarabolt rebarbarát, egy kis citromlevet és talán egy kis fahéjat (ezt még kitalálom).

rebarbara és citrom

Elmostam az üvegeket is és feltettem forralni annyi ecetes vízben, hogy ellepje. Már hallom, hogy táncol a fedő, úgyhogy elzárom és kiszedem az üvegeket.

Folyt. köv. holnap.