Ma egy jóleső barátlátogatás után folytattam a lekvározást: megkevertem a levet eresztett epret, megpucoltam és összevágtam a rebarbarát, majd feltettem főni a lekvárt.
Összesen 6 kis üveget készítettem elő, mert azt olvastam mindenhol, hogy nagyon kevés lekvár lesz a végén.
Hamar sokkal több levet eresztett, néha megkevertem. Aztán jöttek a kóstolók, akik szerint "mmmmmm". Szerintem viszont túl édes volt és "ööööööeeee". Ezért hozzátettem még egy citrom kifacsart levét és egy kis fahéjat. Főztem tovább, kóstoltam, így nekem már ízlett. A többi kóstoló szerint "mmmmmmm" illetve "így még finomabb" volt az ítélet, ezért úgy döntöttem: nem variálok már semmit, csak készre főzöm és kész.
Itt a "kész" résznél megjelent a fejemben egy kérdőjel, mert - az olvasott receptekhez képest - nekem túl sok volt a lekvárom. Most átgondolva, nálam az van, hogy én nemcsak a lekvár "szilárd" részét szeretem, hanem a kocsonyás (nyami) levét is, szóval én nem szoktam elforralni. Viszont elkezdtem aggódni, hogy nem lesz elég az üveg...
Természetesen "háziasszony-szimatom" nem csalt meg, kb. félig volt még a lábas, amikor elfogyott az üveg. Ööööh. És itt voltam nagyon büszke és elégedett, mert mindig ügyelek arra, hogy a kifogyott lekvárosüvegek felhasználásra-várakozóan-tisztán legyenek eltéve, hogy amikor amúgy is dolgozunk, már könnyebb legyen: csak elő kell venni a helyéről ahol letakarva várakozik, ecetes forró vízben elmosogatni és a kiforralni. Most megvolt ennek a haszna, bőven visszajött az előre befektetett energia, mert csak gyors átmosás kellett, és már folytathattam is a csorgatást.
Végül 11 kis üveg lett és egy kis nyammolnivaló a lányoknak, hogy örüljenek. Van akinek annyira ízlett a lekvár, hogy elkezdett császármorzsa recepteket olvasgatni a neten! (Elég nagy szám, ha motiválja egy kaja.)
*A rebarbaráról írok majd egy másik posztot, mert láttam tegnap a FB megosztásnál, hogy megér egy misét.
**Ezt a márkát régóta használom (kb. azóta hogy megjelent), és mindig elégedett szoktam lenni. Nem tartom a kiírt arányokat, mindig találomra rakosgatom bele.
Előző lekvárjaim:
Citromlekvár
Baracklekvárok
Narancslekvárt is készítettem a télen, és csalódottan látom, hogy nincs itt a blogon :( Kiteszem, amint hazajutok és elhozzuk az otthoni családi szakácskönyvet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése