2016. február 12., péntek

Elmélkedés a sült sonkáról

(Ez egy félbehagyott nyári bejegyzés, most újra aktuális.)
Elkárhozom-e ha sült sonkát eszem? Nem tudom. Elkárhozik-e aki embert öl? Nem tudom.
Van-e jogom pálcát törni valaki felett, ha valamit nem úgy csinál ahogy nekem tetszik? Ezt tudom: nincs.

Erőszak-e ha valaki "szimpla" kérdésébe beleolvasok valamit (ami nincs is ott), és keresztre feszítem? Erőszak-e, ha csak a saját igazamat döngölöm a másikba? Erőszak-e, ha nem hallgatom meg a másikat, mert "úgyis tudom mit akar"? Erőszak-e, ha a saját sz@r napomat, frusztrációmat, gyerekem betegségét a másikon verem le? Erőszak-e, ha azt hiszem, rajta szabad mert "ő bírja"? Erőszak-e, ha a másikat nem látom embernek?

Nem kell válaszolni, csak gondolkodtató kérdések voltak...

Ajánlom mindenkinek meggyőződéssel: Marshall B. Rosenberg könyvét: Így is lehet nevelni és tanítani




Napraforgós-szezámos-valamikrém

Tegnap Bori a csoportra egy nagyon finom krémet hozott, a recept itt van: Szezámmagos-napraforgós pástétomkrém.

Elhatároztam hogy én is elkészítem ma, mert a köhögésem miatt nem tudtam klubba menni :(

Aztán reggel láttam, hogy csak éppen szezámmag nincs itthon... De aztán lett.
(Sörélesztőpehely nem is volt sose, azt nem bántam.)

Feltettem pirulni a fél adagra kimért magokat... Aki először írja meg FB-on hogy mi a turpisság, kap egy csokit ;)






Nem vagyok egy nagyon ügyes rázó, úgyhogy pár perc után az egész tűzhely teli volt magokkal...

Aztán a hagyma kicsit odaégett, mert éppen arról olvasgattam megint a FB-on hogy én mekkora hiteltelen szar alak vagyok... De tényleg csak kicsit égett oda ;)

Amiben az enyém más volt mint az eredeti: sörélesztőpehely helyett lenmagpehely van benne, és tettem bele aszalt paradicsomot, mert az mindenbe kell :D És a fél adagra két gerezd fokhagyma van benne, szóval kicsit nem vendégvárós...

Az én receptem tehát:
5-5 dkg szárazon pirított szezámmag és napraforgómag
1 fej kockára vágott és kókuszolajon megpirított hagyma
2 gerezd fokhagyma
kb. 1 ek lenmagpehely
1 marék darabolt aszalt paradicsom
kömény, nagyon kicsi só (az aszalt pari miatt)
Mindezt összedzsundzsáztam aprítóban. Nem lett olyan krémes mint Borié, inkább rusztikus.








Köszi az ötletet, Bori! :)






















2016. február 2., kedd

"Nutella kéne hozzá..."

Így hangzott a lányaim ítélete erről a kekszről :D Oké, saját találmány, de azért - bár nem kifejezetten édes - ízes és finom.

Nem nekem valók a szakácskönyvek, mert kb. azonnal átlátom a készítés algoritmusát, és nem veszem meg a könyvet... A paleo keksz algoritmusa nálam: 8 dkg valamilyen magliszt, 8 dkg eritrit, 4 ek kókuszzsír, 2-3 tojás (vagy valamilyen más kötő-nedvesítő anyag), 1 cs. sütőpor, ízesítőanyagok.

Ez a keksz most: 1 érett banán (mint nedvesítő- és kötőanyag) összenyomkodva, 2 tojás, 8 dkg eritrit, 4 ek kókuszzsír, szárított (és beáztatott, nedves) narancshéj,
és 15 dkg mák- és kókuszliszt volt vegyesen... A liszt azért lett ennyi, mert mindig a precíziós munkák (pl. mérés) közben jön valaki a családomból hogy feltétlenül akar valamit, úgyhogy a liszt megduplázódott :D Az összekeverés után kicsit folyós maradt, én vártam kb. negyed órát hogy megszívja magát a liszt. Ezután már jó lett az állaga.

Azt írják az ilyen kekszeknél hogy sütőpapír között kell kinyújtani... hát, én kiöntöttem a szilikonlapra és először villával aztán tenyérrel lenyomkodtam... Így is elég lapos lett.

Légkeveréses sütőben 175 fokon 35 percig sült.




Juli azóta kipróbálta nutellával és így szerinte "mmmmmmm". Szerintem házi lekvárral is jó ;)

2016. február 1., hétfő

Törtek

Van-e aki nem szereti a hagymás tört krumplit? Zsírral :D :D
Hát, én szeretem, de szökőévben egyszer eszem (Andusék Dezsőjének zsírján pirított hagymával). A Belvárosi Hentesnél nagyon finom, csak kóstolja meg aki arra jár (Király utca eleje).

Gondoltam hogy nemcsak krumplival lehet ezt, legyen egy jelölt a cékla. Persze, Micimackó: a cékla főve is más állagú, mint a krumpli... Na, nem baj, azért kipróbáltam.





Felhasználtam 5 közepes céklát, 2 hagymát, fél fej fokhagymát. Só, kömény, római kömény. Összepároltam, lepirítottam.
Összetörni nem sikerült, de ízre jó lett. (Fotózni elfelejtettem a végén.)
Szerintem összetörhető lett volna egyébként, ha a krumplinyomóm nem nyugdíjas korú... Pürének elég gusztustalan lett volna, kicsit drakulás :D