2012. augusztus 24., péntek

Citromlekvár by pynky

Néha elkap a hév, hogy én is alkossak valamit a konyhában, valami jó kis kreatívat... Nem tudom már, honnan jutott eszembe a citromlekvár, talán a fagyiról... Nekem a citromlekvár jó savanykás, nem tömény cukor, és inkább dzsem vagy jam :) De persze ez csak elméletben (mint a hordozáselmélet... khm :)))) mert a lekvárokat nem szeretem.


Több receptet mgnéztem a neten: narancsosat, tököset, cukkiniset. Mindegyik töméntelen cukorral (tökhöz 1:1 cukorral, broáááááá) készült, meg is rémültem. Szerencsére FB-s ismerőseim megerősítettek, hogy nemésnem kell bele annyi cukor.

Végül a Dinamika szakácskönyvből néztem ki valamit, amit alaposan átdolgoztam. (A többi receptet nem böngésztem, nem is tudom milyen a gyűjtemény...)
Mert nem is kell annyi, üvegem sincs, meg van itthon fáról potyogott alma...

Az enyém:
fél lábos tök, kb. fél kg,
4 szem savanykás nyári alma,
1,5 citrom,
nagyon kevés fruktóz,
1 szál menta.
Minden ami kell

A baloldali tökfőzelék lesz, a másik kell a citromlekvárhoz


Lereszeltem először a szomszéd nénitől kapott biotököket (és a középső ujjam egy részét...), feltettem párolódni a mentával 20 percre. Addig reszelgettem tovább (a vérző ujjamat jól betekertem), aztán az almás-citromos nyúlnyát beöntöttem a tökhöz, megszórtam egy kis fruktózzal és bőszen kevergettem 15 percig.

Félkész tökön az almás citromreszelvény

Készen (élőben kicsit karamellesebb színű)
Amikor elkészült (vagyis ÉN úgy gondoltam, mert sose-ritkán főzök lekvárt), túl darabosnak tűnt, ezért botmixerrel kicsit pürésítettem.



Találtam itthon még egy üveget, így kettőt tudok ajándékba adni, már megvan a gazdájuk. Jól "kiszámoltam", mert pont két üveggel lett, alig tudtam megkótolni :)))

2012. augusztus 22., szerda

Hosszú hétvége

Hova írjam, ide is, oda is illik...

Szombaton vendégségben voltak nálunk a velem született babák-papák-mamák (sajnos egy család betegség miatt nem tudott eljönni, innen is jobbulást Leventének, aki a nagytesó!).
Szeretett trénerem ötletét vettem át, mert nem tudok és nem is akarok egy tollvonással elbúcsúzni és leépíteni ilyen bensőséges kapcsolatokat. Legalább egy évben egyszer szeretném llátni a kicsi életeket, és a megszületett családokat...

Természetesen nálunk, a vadregényes kertünkben, a hűvös házunkban, saját készítésű mindenfélével ellátva.

Előző nap elalvás előtt programoztuk az időjárást: bármi, csak ne zuhogjon...Így is lett, bár kicsit túlhúztuk: kánikula lett, 10-kor már 30 fok volt a teraszon...

Az idei vendégségre 3 család 5(+2) gyerekkel volt hivatalos (Rózsáék igazoltan hiányoztak), Zsuzsiék Boldizsár-Bendegúz-Dániel triója (és a nagyok: Lili+Beni) és Eszterék Olíviája. Eszterék még a többi "gyereküket" is hozták, Pinkyt, Hanit és Manót, képek lentebb :))))
Sajnos kicsit magasan lakunk, de mindenki hősiesen felmenetelt, ettünk, ittunk, mulattunk... A szomszédok jól megnézték a hordozott baba-karavánokat, a remek akusztika miatt jól hallhatták a sírás-fergetegeket is...

Juli volt bébiszitter vagy inkább leesésgátló :)))


Emma és Lili összebarátkoztak...

Folytatom majd a Rózsaszín csigán a beszámolót, ide inkább jöjjenek a kaják :)


Csütörtökön már nagybevásoltunk, ilyen-olyan húst, zöldségeket - és nagyon izgultunk. (Persze, főleg én.)
Aztán készültünk a lányokkal előző nap: klopfoltunk, pácoltunk, feliratoztunk, hogy mindenki részt vehessen a munkában...
Volt natúr (a válogatósoknak, akik most nem is voltak!), meg pácolt tárkonyos-fahéjas, mustáros-mézes, mediterrán, meg steak fűszerkeverékes...
(Nem értem amúgy, hogy miért kell a bolti pácokba cukor, meg ízfokozó, meg csípős paprika...)



Szombat reggel készült a lilahagymalekvár, amiről már előbb írtam.
Mostanra elfogyott, természetesen csak én, de megettem :))))

Reggeli italgyártás: bodzaszörp (saját fruktózos), mentás limonádé, bolti málnaszörp. Mind "igazicitrommal". Megmondom őszintén, üdítő volt a vendégeink lazasága, a bolti szörp is elfogyott...
(De nem volt kirakva csoki meg rágcsa meg semmi "értéktelen".)

Már begyulladt
Így nézik
A kéz, mely a kaját adja

Husi, cukkini folyamatban...

 Szinte minden elfogyott, vacsorára azért még maradt nekünk egy kicsi...

Babás-képes beszámoló a Rózsaszín csigán.

2012. augusztus 21., kedd

Hagymalekvár

Mindenre rávehető vagyok...
Egyik barátnőm elárasztott fura receptekkel, ő lelkes kísérletező, termelő, befőző.

A boros lilahagymalekvár elsőre nagyon jól hangzott, de másodikra (olvasás után) necces volt, mert nem tudtam elképzelni, hogy kizárólag édes legyen valami, ami hagymás. Nem tudom, rigolyás vagyok?? (És egyre jobban ;))))

Az eredetiben lilahagyma, vaj, cukor, só, borecet, vörösbor volt, én kicsit változtattam rajta, meg nem is volt itthon pont olyan, pont akkora...

Az enyémben volt 3 nagyobb fej lilahagyma, kevés csirkezsír, kevés fruktóz, só (2x), kömény, egy rúd fahéj, a szomszéd savanyú borából fél pohárral és sima ecet egy negyed pohárral.

Összességében kb. fél óra alatt elkészült. Illatra és ízre jó volt, az állagra kicsit "szétfolyósabbat" gondoltam, de így is jó...
Nekem ízlik, a vendégek nem mind merték megkóstolni :)))


Valószínűleg készítek még ilyet, ajándékba, de kevesebb (sokkal kevesebb) cukorral és kevesebb zsíradékkal.

CH tartalma:
3 db hagyma (kb. 20 dkg) 16g, illetve a fruktóz (cukor)

2012. augusztus 14., kedd

Vidéki menü akárhány...

Nemsokára vége a nyárnak, nem tudom észrevettétek-e :((( Én sajnálom nagyon, hogy ősszel megint egész nap nem látom majd a gyerekeimet... Na de most még...

Ezen a héten vendéggyerekünk lett volna, de sajnos megbetegedett, ezért megint négyen vagyunk.
De tegnap vendégeink érkeztek, Tücsöktanyáék ;)

Természetes, hogy éppen akkor érkeznek vegák vendégségbe, amikor rizses hús az ebéd! De az újhagymaleves nekik is bejött, és készült még hagymás-gombás-kukoricás-tejszínes tészta is.

Ma a tegnapi gomba maradékát pucolták a lányok nagy lelkesedéssel ("-Ebben én vagyok a nagyon ügyes" - mondta Emma), de "sima" gombalevest enni nem volt kedvem, ezért szétnéztem a polcon, és a vörös lencse akadt a kezembe. Vagyis vöröslencsés gombaleves készült :))


Megettük :) Ahogy a maradék rizses húst és a még maradékabb káposztás tésztát. Ez elég is volt nekik a tizenegyóraira evett főtt kukorica után :)))

A kertünk almafáin idén van alma először (3 év után), annyi hogy nem győzzük enni. Ezért ma kompót készült. Ez az az "étel", amiről azt gondoltam, hogy "én aztán soha!", de 4 éve amikor Emma még magzat volt, hetekig ezt ettem...
Akkor Juli utálta, én meg leszoktam róla, és azóta sem készítettem. De most muszáj volt, mert nem romolhat meg az alma... (És ennyit nem tudunk nyersen elfogyasztani.)

Az almakompót (alma, víz, fruktóz, fahéj, vaníliarúd) most ízlett nekik, befalták...


2012. augusztus 1., szerda

Porcsin

Porcsinrózsának hívtam mikor kicsi voltam, az egyik kedvenc virágom...
Sose gondoltam volna, hogy a vad- vagy levélre nemesített fajtáit enni fogom. Szkeptikus vagyok, aki ismer tudja: hírhedt kekec, bekérdező, kereső. De ha valamiről meggyőződtem (nemcsak ismerek valakit, aki ismer valakit aki látott már olyant), akkor kiállok mellette ha kell.

Egyik barátnőm rendszeresen eszik porcsint, meg a gyerekei is... Tőle kaptam pár tövet két éve, amit aztán el is felejtettem, mert "ugyan ki eszik porcsint"??
Idén viszont egy másik barátnőmmel szóba került, hogy ők minden este "zöldturmixot" isznak: sokféle zöld növény meg valamilyen gyümölcs összenyulnyázva... Hát, nem voltam lelkes, de régóta gondolkodom már, hogy tudnám a gyerekeimet rávenni (főleg a nagyot), hogy egyenek zöldet, egyenek nyerset, akár "levelet". Ez a "zöldturmix" jónak hangzott erre a célra... Édes, színre érdekes, megpróbálhatjuk.
Aztán persze elsodort mindenféle más, de azt észrevettem hogy a kertben kinőtt a porcsin csak úgy magától... Egyik este hoztam be a salátámhoz, Emma gyanakodva nézegette a "levelet", majd gondosan rásimogatta a kenyerére, beborította sajttal és megette. A végén: "Köszi mama, hogy ilyet szedtél, nagyon finom volt." Ááááááááááááááááááááááááááááá :))))

Azóta szedi a porcsint, sőt, már a szomszéd nénitől is "lopja". De ma hivatalos engedélyt kapott tőle, hogy szedhet magának :)))

Szóval: porcsinra fel, emberek :) Semmi különös íze nincs, viszont hasznos gyógynövény. "B-, C-vitaminban és ásványi sókban gazdag, enyhén sós ízű leveleit és fiatal hajtásait gyűjtik. Olyan bioaktív anyagokat tartalmaz, mint az oxálsavak, alkaloidák, zsírsavak, kumarinok, flavonoidok, szívglikozidok, glikozidok." (Idézet a Terebess.hu-ról)


Ehető gyomnövényekről  Biokontroll oldalán



Könyvek a témában:

Gertrud Scherf: Vadon termő zöldségek és gyümölcsök (nagyon jó könyv, receptekkel, bár a porcsin épp nincs benne)
Sulyok-Siklós: Vetéstől a tálalásig (konkrét kiskerti tapasztalatok a XX. századból)
Schönfelder: Gyógynövényhatározó

Vidéki menü, egyben az eheti

"Vendéggyerek" (milyen szó ez? :)))) van nálunk, Juli barátnője... Nincs időm egyenként posztolni.

Volt
póréhagyma krémleves levesgyönggyel + spenót főtt tojással,
borsóleves + paprikás krumpli (minden gyerek repetázott, a végén majdnem ölre mentek),
borsóleves 2. + finomfőzelék + pörkölt.

Holnap vendégség lesz, az EMK-s barátnőim jönnek, a szokásos vendégséges kaja lesz: tészta, ki mivel szereti (sajt, tejföl, lekvár...)
Persze szülinap is lesz, Juli 10 éves! Nem kaja, csak mondom :)))

Pénteken milánói makaróni otthoni változat vagy rendelt pizza.

Hétvégén még nem tudom, valami egyszerű, gyors, kertészkedéshez és fűnyíráshoz illeszkedő.

A kertemben van már pár cukkini és pattiszon (persze a szomszéd néninél annyi és akkora, hogy én sose érem utol), lehet hogy tojásos lecsó lesz, bár azt a gyerekek nem eszik meg...
Majd meglássuk...