Kocsonya

Nálunk csak én szeretem, ezért csak egyszer van egy télen...

Tegnap készült, kiszedtem és kivittük az erkélyre (kb. este 6-kor), és én már azt vacsoráztam, 8 felé már igazi remegős konyonya lett belőle.
Tegnap még a mese is Pocakról (nem a reklámos!) és a kedvenc kocsonyájáról szólt, sőt, a mese végén Pocak még kocsonyáról is álmodott... Csoda-e ezek után, ha a lányaim vigyorognak rajtam és a kocsonyámon? :D :D


Reggelre viszont a kocsonya eltűnt...

belepte a hó a mellette fagyoskodó savanyú káposztával együtt.

Reggel szánkóval mentünk oviba,
éljen a hó és a kocsonya!

(gyagyavers by pynky, Julinak biztosan tetszeni fog, megmutatom neki ha hazaér az iskolából)

Kocsonya nálam:
Teljesen átlagos leves (fül, farok, köröm, bőr), 1 fej fokhagyma, szemesbors, szegfűbors, babérlevél, só.
A végén kicsontozom, rászűröm a levet és az erkélyen várja a sorát :)

Azért szeretem...

a savanyú káposztát, mert...
                                               télen sokáig eláll az erkélyen :D

Egyszerű vagyok, tudom, de tényleg.
Karácsony előtt a piacon vettünk egy kiló "nemolyanfinom" káposztát, és azóta is kinn van. Időnként hozok be belőle és megeszem savanyúnak vagy mint ma, a barátnőmék-féle disznótoros mellé készítettem párolva, pörköltesen. Persze csak én eszem meg, főve aztán tuti senki, nyersen még úgy-ahogy Emmi :)))

Egy jó kis cikk a savanyú káposztáról itt. (A kép is tőlük van.)

Csigatészta, szeretlek!

(Tegnap délelőtt tévéztünk kicsit, a Mo., szeretlek! című műsor ment éppen... Bár nem szeretem a címét, meg egy-egy dolgot benne, de ha odatévedünk megnézzük.)

Ez a blog volt az első (honlapom már volt régebben, de blog ez), és szerintem jó és szép és az enyém :) Úgyhogy: Csigatészta, szeretlek!


Újévi jókívánságaimat átadtam tegnap a  rózsaszín csigán, itt az újévi evészetről...
 
Tegnap este sokáig vendégségben voltunk, ezért elmaradt a miniszendvics gyártás (szilveszteri hagyomány1.) Reggel korán a lányok rávettek a munkára, szeleteltünk, kentünk, vágtunk...
És az Evicuskától kapott tegnapi recepten is dolgoztunk: virslis muffin készült. Juli a kukta, éppen a nedves hozzávalókat öntögeti.

Természetesen kicsit módosítottam mindenen, mert nem volt ez, nem tetszett az... Végül  ezek voltak benne:
2 dl tejföl (eredetileg joghurt), 1,2 dl olaj (ez kicsit sok volt, legközelebb leveszek belőle), 2 tojás, 10 dkg reszelt sajt, 20 dkg liszt, sütőpor, só, fokhagymapor.
(Az eredetiben volt aprított vöröshagyma és póré, de azokkal már nem akartam szöszölni cca. 200 miniszenya kenése után :)))

Légkeveréssel 175 fokon 20 percig sütöttem.
Szépen feljött és finom lyukacsos lett.

Reggelire a miniszendvicsek és a "bulis" tányérok... Nem tudom, nagy csend volt míg faltuk a reggelit :)))))

A muffin jól illett a Nagypapa készítette lencsefőzelékhez is, nagyon finom volt a kettő együtt.

Köszönet Evicuskának a receptért, Nagypapának a főzelékért, Julinak a reggeli segítségért!