Ez csak megütött: paleo mojzsa

Már rájöttem, hogy vagyok én - a fura gondolkodásommal, meg a "mások" - a saját gondolkodásukkal. Nemrég lapozgattam egy blogot, ahol a blogger felháborodva közölte, hogy az x étel (megjegyzem, egy tök semmi egyszerű, amit egy háziasszony simán kitalál ha fel kell használnia a hűtője tartalmát) az ő receptje és kész. És márpedig pukkadjon meg mindenki. Én meg csak leesett állal olvasom, és azt gondolom, hogy "hűha!"

Van egy receptem, én találom ki, majd kiteszem egy blogra, aztán ordibálok hogy izévanhéemberek... Ez nekem fura. Miért?
Mert 1. honnan tudom hogy én találtam ki? Ahogy nekem eszembe jut, úgy pont eszébe juthat másnak is. 2. és ha az enyém akkor mi van? Levédetem és onnantól senki nem ehet olyat, csak ha fizet nekem? Agyrém. Szerintem. És 3. minek teszem ki a netre, ha ennyire féltem? Nekem ez nem logikus, bár az én logikám elég sajátos, mint tudjuk. És azt se tudom mi az a "dobótest" :)))))) (Vagyis már igen, mert sok matematikus ismerősöm felvilágosított. Köszi!)

Szóval: van a karfiolrizs, amit valaki valaha kitalált. Darált karfiol párolva :)))) Szerintem finom és szoktam készíteni, köszi annak az ötletet, akitől hallottam először (Szilda volt).

Tegnap készítettem valamit, ami kicsit más: a karfiolon kívül van benne 1 répa és negyed zeller is. A fűszere meg só és római kömény. Kókuszzsíron, fedő alatt megpároltam, kicsit meg is pirítottam.

Szerintem finom. Én találtam ki, hacsak előttem valaki már nem főzött ilyet :)) (És miért ne főzhetett volna? Nem egy nagy találmány.)

Mojzsa

Palacsinta

Egyik étel, amit nem tudok elkészíteni (másik a nokedli)... Nem is szeretem, ezért különösebben nem zavar. A gyerekeim a palacsintaadagjukat a nagyszüleiknél kapják meg :)))

De eljön az idő, amikor a kamaszod eléd áll, hogy palacsintát sütne. "Oké fiam, király vagy, csináld." :))))

Kevert, kavart (tk. liszt, tojások, tej, víz, olaj, erithrit), sütött. Az eredmény szerintem jó lett, állagra is - ízre is. Egy darab maradt csak, az első égett-vastag-szakadt.

Ez valami elefántszörny máktöltelékből...

Tapasztalat: legközelebb bubis vízzel csinálja.

Paleolista tiramisu

Az nem paleo benne, hogy a krém mascarpone felhasználásával készült. Nekünk így egyszerűbb volt, akit zavar az cserélje ki kókusztejszínre. (Én még nem tapasztaltam ki hogy melyik márka hogy viselkedik, ezért választottuk ezt a csalós megoldást.)

A piskóta is paleo, mi (pontosabban a nagyobbik lányom a kisebbel) sütöttük, pont piskóta"vastag" lett és finom.

Kihűlés és szikkadás után összevágva másnaposan

Ilyen lett végül, a csibész rögtön ette volna, még tálalás előtt :D

Hagymás currys hal kölessel (BS után szabadon)

A múltkor ugye megegyeztünk, hogy "soha többé ezt a halat!" Dehát volt még a mélyhűtőben... ezért gondoltam, inkább kitalálom mivel tehetném "ehetővé" a lányom számára. Eléggé szereti a currys csirkét (amit rendelt is a hétre és lesz is csüt-pénteken), ezért gondoltam hogy currys halként talán elmegy az a pangasius...

Indiaiasan először megpirítottam a madras curryt (jó illata volt) kókuszzsíron, aztán rádobtam egy nagy fej hagyma felét, megpirítottam, majd a végén tettem rá a halat (+ só, fokhagyma, gyömbér). A fagyasztástól kicsit sok levet engedett, de a tegnapi köles maradékával jól összeforraltam és úgy már nem volt feltűnő. Salátával egészítettük ki a tányéron (sima balzsamecetes-citromos öntettel).
Juli szerint a hal "olyan puha volt, mintha nem is lett volna".

Fele saláta :)

Kicsit túl fűszeres lett a gyerekszájnak, de kiflivel tunkolva jó volt. Üresre törölte a tányért, majdnem mosogatnom sem kellett...

 Mind elfogyott :)

Ténylegzöldbab bulgurral

Most nem Bud Spencer, hanem csak simán ez jutott eszünkbe: valami egyszerű (és nagyszerű), de gyors és laktató.

Jó kis fűszeres pirított ténylegzöldzöldbab, vele főtt bulgurral. Egy lábas, egy idő. Tiszta spórolás. Környezetkímélő is.

Fél kiló zöldzöldbab kellett hozzá, 10 dkg bulgur, só, fokhagyma, kömény, a pároláshoz kevés víz. Valamiért mindenki megette, sőt két nap múlva a maradékot is szó nélkül eltüntették (nekem nem is maradt...)

Nálunk mindennek a tetején van tejföl...

Bud Spencer emlékére II. - krumplis hal...

Bud Spencer egyik szállóigéje, amit gyerekkorom óta mondogatok:

"-Ez hagymás bab?"
"-Nem. Krumplis hal." (puff)
[Tiszta, egyszerű, egyértelmű kifejezése annak, hogy "hüüüüüllyeee vaaaaaagy?!"]

(És van még ezek analógiájára halas krumpli és hagymás hal.)

A krumplis halra csak saját gondolatom volt, nem éppen kamionos kaja. Tejszínes krumpli, a tetejére sütött pangasius halfilével. Szerintem krumplis halnak ez is megteszi :))))

A saját kertünkben termett krumplit karikára vágtam és félig megfőztem sós vízben.

Leszűrtem, 

és leraktam rétegesen egy kis tepsibe.

Megsóztam, öntöttem rá a kulimájszból*, 

majd rápakoltam a fagyott halfilét. Javaslom, hogy tényleg filé legyen, mert ebből kiszedegetni menet közben a szálkát... hááááát...

A tetejére is öntöttem kulimájszot, majd megsütöttem. Légkeveréses sütőben 175 fokon kb. 3/4 órán át.

Nem aratott osztatlan sikert, mert a lányaim nem gondolták végig hogy ebben hal van... ők meg a hallal, hát nincsenek jó viszonyban. De összességében az egész finom volt, majdnem elfogyott. (4 személyes a tepsi)

Azt kérték, hogy a hagymás halat, a babos halat és a halas krumplit ne próbáljuk ki. De a hagymás krumplit ki fogjuk :))))) BS, vigyázz,  hamarosan jövünk a hagymás krumplinkkal!!!

*kulimájsz: 2 tojás, tejszín, só, fokhagyma.

Bud Spencer emlékére I. - hagymás bab...

Bud Spencer egyik szállóigéje, amit gyerekkorom óta mondogatok:

"-Ez hagymás bab?"
"-Nem. Krumplis hal." (puff)
[Tiszta, egyszerű, egyértelmű kifejezése annak, hogy "hüüüüüllyeee vaaaaaagy?!"]

(És van még ezek analógiájára halas krumpli és hagymás hal.)

Kommentár nélkül, csak főztünk, így:
Egyik ételt sem tudom hogy néz ki, nem is főztem még (és vélhetően a krumplis hal nem is létezik csak poén volt.) De mivel mindent el lehet készíteni csak elszántnak és kreatívnak kell hozzá lenni, hát nekivágunk.

Hagymás bab, ahogy én kitaláltam... Megették, sőt azt mondták finom :)

Megfőztem ízesített vízben a babot (annyi vízben amennyi ellepi, 30 percig). Közben apróra vágtam 2 nagy fej hagymát, és kókuszzsíron elkezdtem párolni.

Fűszereztem (só, fokhagyma, kömény, oregánó, hogy valamitől olaszos legyen), kicsi levet öntöttem alá a bab levéből, és addig pároltam amíg majdnem szétfőtt. Ekkor ráöntöttem a leszűrt babot és kicsit még pirítottam.

Közben olvastam is...

(Azért nem tettem ide BS-ről képet, mert nem tartanám korrektnek.)

Japán uborka

Olyan szerencsém volt, hogy Évi Kompetens tábor végén a megmaradt (Japánból hozott magokból anyukája által nevelt) japán uborkáit én hoztam haza. Valahogy a hűtő hátuljába kerültek, ezért félve szedtem elő hétfőn, a tábor után 1,5 héttel, hogy vajon mit fogok találni a zacskókban...
Meglepetésemre friss és sérülésmentes uborkákat láttam. Reszelve és tzatzikinek elkészítve meglepően ropogós és telt ízű vacsora lett belőle. Többször is teszteltem mert sok volt, és mindig ez volt a tapasztalatom.
Vannak akik külön fajtának tartják, mások nem (szerintük csak kisméretű kígyóubi), de ez alapján az egy eresztés után nekem külön fajtának tűnik.
A kígyóubit ha besózzuk, töttyedt-löttyedt lesz az eredmény, ez ropog, herseg. Az íze is más egy kicsit.

Egy kis információ a japán uborkából:
- magok innen kaphatók, vagy Évit környékezzétek meg ;))
- a japán konyhás leírásban ha lejjebb tekertek, van egy fotó.

Az én fotómon ilyen

Puliszka

Mindig mondom, ezért remélem már mindenki tudja, hogy én parasztgyerek vagyok :))) (Lehet hogy paraszt felnőtt is, de most nem az a téma.)

A Kompetens táborban furán néztek amikor meséltem a hagymapörköltemet, pedig ez felénk egy sima "szegényebéd", főleg hagymatermelőéknél.
(Hagymapörkölt = sok hagymát megpirítasz jó sok zsíron, fűszerezed mint a pörköltet és már kész is. Megeszed kenyérrel vagy nokedlival, tésztával.)

A puliszkát már felnőtt koromban tanultam meg készíteni, a váci nővérszállós erdélyi származású kollégáimtól. Arra már nem emlékszem ők hogyan csinálták (18 éves voltam, höhöhhhhhhhööööö...), de én kitaláltam a magam verzióját.
Más a családban nem eszi meg, de én így szeretem:
1. sós vizet forralok egy kislábasban,
2. amikor forr, beleöntöm a kukoricadarát, jól összekeverem, lefedem és elzárom a gázt.

Ez az a kislábas, amelyikben Julinak főztem először a hozzátápláláshoz kaját... 14 éves ;)

3. Később még párszor megkeverem hogy homogén legyen.
4. Közben megpirítok (kókuszzsíron) egy nagy fej hagymát és némi szalonnát, fűszerezem (só, majoranna).

5. Rétegezem egy tálba a puliszkát a hagymás szalonnával, rá egy réteg tejföl, majd további rétegek. Fölül tejföl van.

6. Igyekszem megvárni míg kihűl, mert akkor finomabb, de melegen is "ehető".

Már sok másféle puliszkát próbáltam, de nekem ez ízlik legjobban. Ehhez esetleg még kis juhtúrót szoktam adni, úgy még jobb.

Nem egészen az én étrendembe illeszkedő étel, de most tesztelem a kukorica mérhető élettani hatásait magamon.

Paleo kenyér másképp

Ahhoz képest másképp, mint amit régebben készítettem.
Ebben nincs cukkini. Vagyis nem kell reszelni, és mosogatni a reszelőt. És ha elfelejtek cukkinit venni, akkor is működik.

A youtube-on láttam egy videót, de ahhoz képest eléggé átalakítottam szokás szerint...

20 deka magliszt (nekem mák,- tökmag,- és kevés mandulaliszt volt benne), 5 deka bármilyen mag (nekem lenmagpehely volt), 4 tojás, másfél deci vízben feloldott 1 ek útifűmaghéj, 1 ek kókuszzsír, sütőpor (ez nekem most nem volt itthon), só, fűszerek.

Légkeveréssel 175 fokon 40 percig sült kizsírozott tepsiben. Most nem lapítottam le, így "kenyérszelet alakú" lesz a szelet :)))

Szerintem finom.
Szénhidrát tartalma: 35 g, és kb. 12 szelet jön ki belőle.

Frankfurti leves, joghurtban sült csirke, krumplipüré, sajtos zellerropogós

Szerintem finom menü. A tegnapi tervezésnél a frankfurti levesben megegyeztünk. Elmélkedtünk kicsit az eredetén, itt olvasható egy verzió: frankfurti leves.

A tejföl az alján van

Leves krumplipürével

Karfiolpürével gondoltuk eredetileg, dehát ha későn érsz a boltba, előfordul hogy már csak hűlt helyét találod annak amit szerettél volna... Légy hát rugalmas és kreatív... bár itt pont a kreativitásom nem jött be... Ezért krumplipüré lett, az én kivételemmel mindenki örömére. A krumplipüré az én szervezetemnek nem kedvence, ezért gondoltam hogy csinálok hozzá  valami számomra is büntetlenül ehetőt, ez lett a zellerropogós.

Nálunk általában Juli készíti a krumplipürét. Ha kész van, jön a legfontosabb rész: a kóstolás :)))) Általában "annyira rossz, hogy ebből ne is egyetek!" az ítélet.

Emma kóstol

A joghurtos csirkéhez vettünk egy nagy joghurtot, amit a hús besózása után ráöntöttem, majd kicsit pácoltam, aztán sült 175 fokon 1 órát kb. Az utolsó 20 percben társa volt egy másik rácson a zellerropogós, amit Szaffitól néztem ki (több barátnőm lájkolta, gondoltam kipróbálom).

Zeller, sajt, só, fokhagyma, kevés paleo panírmorzsa

Én nem mértem meg: 1 közepes fej újzellert ressre főztem, leszűrtem, majd krumplinyomóval összenyomtam, megsóztam, adtam hozzá fokhagymaport és belekevertem a reszelt sajtot. Kupacokat tettem a sütőpapírra, majd lenyomkodtam. 20 percig sült 175 fokon.

Finom lett, kicsit sótlan.

Tojásrántotta-muffin; kínai tésztás köles és vasárnap

 Egy kis vicces, a mai vásárláskor találtam:

Mi a bibi?

Egyszerűség és változatosság kellett reggel: tojásrántotta.

Muffinforma, bele muffinpapír (hogy ne kelljen mosogatni). Abba kicsit megpirított hagyma és kolozsvári szalonna, arra 1 kis mozzarellagolyó. A tojásokat összekevertem egy pitliben, majd ráöntöttem a tojást, kb. 3/4-ig. Majdnem 1 tojás fér 1 mélyedésbe, ezen megdöbbentem :)))

Ebédre kínai tésztát terveztem: tészta, kínai zöldségkeverék, pulykaszárnyfilé,  szójaszósz, szezámolaj, fokhagyma, só.
De amikor kissé elkésve észbe kaptam hogy főzni kéne, akkor láttam hogy tészta bizony kevés van... Ezért magamnak kölest főztem és azzal kevertem össze a zöldséges húst.

Ügyesen pálcikázik...

Kölessel ilyen...

Délelőtt elfogyott a második körös gyömbérsöröm. Tökkkkéletes volt. Kevésbé csípett mint a múltkori és kevésbé pezsgett (ja, ebbe nem borult bele az élesztő...)

Tényleg 5 literes lesz a következő eresztés.

DebConfos pohárból issza a gyömbérsört... tud élni...

Mozgalmas napunk volt: ma lekvár is készült. Barack, a hullott gyümölcsből, sütőben. Ugyanúgy csináltam, ahogy tavaly, most eritrittel, kb. fél kilót tettem bele, mert savanykás a barackunk. Emma arcát így is összehúzta a kóstoló :))))

Emma egész héten erről álmodott

Kipakolva

Nem bírtuk eltalálni hogy egész kiló legyen

Megsülve

Fejre fordítva

Viszünk a táborba.

Van az "amipali" meg az:

"amisali"... (bocsi)

Ma az egyebekhez amerikai káposztasaláta is volt. Eredetileg nem emlékszem pontosan hogyan kell csinálni, én így szoktam (télen egyszer volt hasonló bejegyzés, aki megmondja mikor kap csokit).

Egy fehér káposzta felét vékony csíkokra vágtam és tálba tettem. Kicsit megsóztam. Egy fél fej lilahagymát is felszeleteltem és belekevertem. (Egész fejet akartam, de a lilahagyma már nem volt az igazi...)

Megöntöztem dájétás majonézzel, hogy valamennyire tocsogós legyen, utánasóztam és hűtőbe tettem.
Volt akinek ízlett, volt akinek nem ;))) De elfogyott.

(Volt hozzá szalonnás sült krumpli, ami a hús mellett sült. Fokhagyma, só és szalonna volt rádobálva.
[És akkor itt jön egy kis EMK: Amikor a boltban figyelek az eladónőre, és ezért cserébe olyan kolozsvári szalonnát kapok, ami gyakorlatilag csak hús, akkor elégedett vagyok, mert kielégül a kölcsönösség iránti szükségletem. Legközelebb is így teszek ;))))) ])

Süti és pogi jó barátok...

Én: nem szeretem a sütiket, csak a pogikat ( = édeset nem, csak sósat), a gyerekeim nem szeretik a pogikat csak a sütiket ( = sósat nem, csak édeset). Na, a legrosszabb felállás...

Napok óta meggyes sütit követelnek (pontosabban Emma barackosat, de barack csak kevés van és nyomik), kikerestem hát egy régi szerzeményemet (paleo piskóta), ami ugyan tényleg régi, de még nem volt kipróbálva...
Háááttöööööizé...

(Hv.: 4 tojás, eritrit, 4 dkg mandulaliszt, szódabikarbóna, gyümölcs.)

A hozzávalók kicsit mások, de úgy készül, mint a sima piskóta.
Már az elején gondoltam, hogy valami humbug van itt, mert a lisztrész nagyon kevés a tojáshoz... Hát, amikor a sárgákat majd a felvert fehérjét hozzákevertem a liszthez, akkor láttam hogy tényleg... de akkor már mindegy volt... Gyakorlatilag az egész csupa tojáshabból állt... ami nem lett volna baj ha mondjuk tojáshabsütit akartam volna sütni... de ebben volt egy rakás gyümölcs, amit nem tudott körbevenni a liszt. De gondoltam, hogy mostmár ennyi, megsütöm.
(Mondjuk mindig gondolkodom azon, hogy mások miért bonyolítják a receptjeiket... itt is volt olyan, hogy a szódabikarbónát pezsgesd ki a citromlével... Hát én olyat nem csináltam.)
175 fokon 25 percig sült. A közepe szétesős volt a gyümölcs miatt. De azt is kikapargatták.

Először Emma nem akart belőle enni, "mert ronda", de aztán Juli annyira lelkesedett, hogy mégis elirigyelte és ő is benyomott pár szeletet, persze kikotorta a meggyet. De azt mondta hogy "meggy nélkül is finom"... ja, persze, a meggyes süti...

Most láttam hogy szegény tálam megrepedt (nászajándék volt, úgyhogy egészen jól bírta... 15 év... húha!), ezért ezentúl virágalátétként él tovább.

Aztán volt egy pogi, mert nehogymárénnekapjaksemmit...

Paleo pogi: az algoritmusa - 2 bögre valamilyen magliszt (most napraforgó és mandula és mákliszt), 3 tojás, olaj (nálam kókuszzsír), fél bögre reszelt sajt, sütőpor, só, fűszer. Össze kell gyúrni olyanra, hogy ruganyos legyen a tészta. Nem ragacsos és nem is túl kemény.

Ezt a "piskóta" után sütöttem, kis gombócok lettek (a szaggató mosogatásához is lusta vagyok), és finomak.
Szintén kb. 25 perc kellett nekik, de érdemes figyelni mert könnyen megég. Ez jó ropogós kekszszerű lett, én éppen így szeretem.

Nem recept, hanem talán EMK, vagy ÉLET - amikor látod, hogy a gyerekedhez végre eljutott hogy reszelés után azonnal elmossuk és a szárítóra tesszük a reszelőt és ezt meg is teszi... öröm és boldogság :) mert figyelmet és megértést látok belőle :) Köszi, Juli!