A pulykasült

Nálunk a karácsony elengedhetetlen étele a sült pulyka. Mégpedig azért, mert nálunk a "karácsony" egészen a téli szünet végéig tart, én pedig igyekszem kímélni magam, és olyan dolgokat főzni, amiket sokáig lehet enni.

A pulyka pedig pont ilyen: 3-4-5 napig kitart, ráadásul mindenki azt a részét eheti, amelyiket szereti. A lányok ilyenkor reggelente "hidegsültes" szendvicset esznek, ami olyasmi mint egy hamburger, csak pulykahús van benne.

Hogy sütöm a pulykát? Annyiszor 1/2 óra, ahány kiló... de ez csak irányszám, nem mindig jön be. Most a 3,5 kilós madarat 3,5 óráig sütöttem. Azért az ember egy idő után már az illata alapján, és aztán a sütőből kivéve a kinézetéből látja, mikor van készen...

Igazából amiért ezt a bejegyzést írtam, az nem a hús, hanem a töltelék: volt itt már mindenféle "reform izé", még egy pont elfér, és talán jó lesz azoknak, akik rá vannak szorulva a "reform izékre". Erről most eszembe jut, hogy van ahová, ha vendégségbe megyek, mindig azzal szembesülök, hogy nekem nincs mit ennem... meg az is, hogy vicces módon van hely, ahová azért vettek édesítőszert, hogy legyen mit tennem a kávémba... hát, ez van, kérem.

A töltelékem idén furán alakult, mert ahogy "minden hányásban van répa", úgy "minden töltelékben van gomba". De a gomba a kukában landolt, mert rondább volt a kelleténél, az a kategória, amire a nagymamám már azt mondta, hogy "nem gomba-, hanem ételmérgezést kapsz tőle, fiam".
Úgyhogy kicsit kétségbeestem, de elővettem kreativitásomat és rugalmasságomat, és kitaláltam valamit, amit töltelékszerűen fog tudni viselkedni.

Hát, ilyen

Összekevertem 2 tojást, 25 deka darált húst, 10 deka főtt (és kihűlt) quinoát*, 1 fej aprított hagymát, 3 marék kockára vágott bacont, valamennyi lenmagpelyhet, sörélesztőpelyhet és útifűmaghéjat.  (A "valamennyi" = annyit, hogy rendes fasírt/töltelék állaga legyen a keveréknek.) Fűszereztem rendesen, só, fokhagyma, kömény.
(Ha valakinek tényleg "mindenmentes" töltelékre van szüksége, akkor a tojást kiválthatja, ha beáztat 4-5 evőkanál lenmagot, megvárja amíg nyálkás lesz, és azt keveri hozzá. Elég ééééérdekesen nyálkás és gusztustalan lesz, de tapasztásra alkalmas és nincs mellékíze.)

Aztán beletöltöttem a pulyka belsejébe, a kacsasütő aljára tettem bacont, rá a pulykát, és lefedtem. Majd sült 175 fokon 3,5 órát. Kb. a második óránál felébredtem az illatára...

Mi ez?

A párolt lilakáposzta olyan, amit bármikor bármihez szívesen eszem. Sajnos majdnem csak itthon, mert... miért? ... yeeeeesssss... a cukor. Ó, pedig, tudjátok milyen egyszerű azt a pár kanál kristálycukrot mással pótolni, hogy fogyatékos versenyzőink is indulhassanak a futamon?! Igen, szarkasztikus voltam, bocsi.

Zsuzsi kedvéért: a szeletelt káposztát (én mindig a zöldségesben szeletelve veszem) fűszerezem (só, kömény, fahéjrúd, babérlevél, a végén eritrit és ha kell, citromlé/ecet) és megpárolom/pirítom közepes mennyiségű zsíradékon. Kb. 1 óra, és nem szabad közben filmet nézni, ott kell lenni fejben, nehogy leégjen. Az égett káposzta nem finom...


* Ha nem tudod mi az a quinoa vagy túl drága szerinted, akkor hajdinával simán lecserélhető.

Forralt bor

Na, azt hiszem, pont a forralt bor egy olyan dolog, amiről sose gondoltam volna, hogy valaha bejegyzést írok.
Mert minek?! Van olyan ember, aki még nem ivott, nem csinált?! Na, kérem...

Nálunk fehér borból készül, mert nekem bármilyen vörösbortól fáj a fejem másnap. Úgyhogy fehér. És milyen? Két kedvencem van forralt bornak: egyik a debrői hárslevelű, a másik az olaszrizling. Csak, mert én ezt szeretem. Ha a "szeretem" jelentheti azt, hogy az évi 2-3 bögre belőlük áll össze.

Látod, Zenkő, ennek sincs füle ;)

Zsuzsi kérdezte, hogy magam fűszerezem, vagy kész fűszert teszek bele...
Nálunk gyerekkoromban készítettek ilyet a felnőttek, ezért tudom mi kell bele, és az otthon lévő tasakokból össze tudom válogatni... És nem nagyon szeretem az előre elkészített fűszerkeverékeket, mert mindig van benne valami (általában cukor), amit szeretnék inkább kihagyni. Szóval, én inkább magam.

És mit? Fahéjat, szegfűszeget/szegfűborsot, citromhéjat, kevés gyömbért és ánizst. És amit még kedvem van... Plusz valamit, amitől édesebb lesz, általában eritritet szoktam. (Gyerekkoromban tettek még bele borsot is.)

És hogy? Csak simán... én alig vizezem, mert forralt bort akarok inni. Szóval mondjuk 1 pohár vizet adok az üveg borhoz. Azt nem tudom miért öntök hozzá vizet. Szerintem csak megszokásból, mert így láttam gyerekkoromban.
Aztán felteszem a tűzre, és forralom egy ideig. Amikor már az egész lakás borszagú, na, akkor jó.

A mézeskalácsot köszönöm Áginak!

Így került elő Zsuzsi kérdése, mert pont akkor jött, amikor már a folyosóra is kiment az illat, ahogy beengedtem őt...
Aztán már csak meg kell inni. Szerintem kiváló melegítő ital, ha télen átfázva érünk haza, vagy ha éppen náthásak vagyunk és már elegünk van belőle.

Herepörkölt laskával és kanállal

Volt sokszor, amikor a nagyapám a "működő" szemöldökét felhúzva csak azt kérdezte "hát, fiam, meg vagy te zavarodva?!"

No, most úgy érzem, igen, meg vagyok.
Hogy laska vagy tészta, és milyen a túrós laska és miért teszek tésztát a levesbe. És mindig tanulok új szavakat. Nem feltétlenül "konyhásakat", hanem olyat, hogy "doncs" meg "megvoltdeelfelejtettemközben", mindkettő valami olyat jelent, hogy "gusztustalan, undorító", csak azt hiszem az egyiket emberre mondják, a másik inkább tárgy/cselekvés (de nem biztos).

Szóval kakashere, mert  éppen elém ugrott a boltban, és mert én  szeretem ezt enni.
Laska, mert ahogy végiggondoltam a címet, hogy "herepörkölt tésztával", két dolog futott át az agyamon:
1. F. Zsuzsi arca, hogy "Pynkyteeztmegeszeeeed?!" - ezen felröhögtem.
2. Bálint arca, amikor úgy értelmezi a címet, hogy almás pitével ettem a pörköltet... Aki látta már Bálintot értetlen fejjel, az elképzelheti, hogy inkább laskásítottam a címet. (Persze a laskával is van bajom: az, hogy az nekem laskagombát jelent, és mindig át kell magam kalibrálni. Túrós laska. Jah.)

3. És miért kanállal? Azért, mert van aki ismeri azt a mondásomat, hogy "akkora paraszt vagyok, hogy kanállal eszem a nokedlit". Így is van, tényleg akkora vagyok. És nem is zavar.

És mert konyhás blog és nem filozófiás, van recept is.
A képeken szerintem elég bizarrul néz ki, de amúgy jó volt. Volt, mer' már megettem. Ez a bizonyíték, hogy jó. Volt.
(Egy olyan is elhangzott, hogy "Kérek. Ja, már csak annyi van? Akkor nem.")

Én úgy szoktam csinálni, hogy lehártyázom, megtisztítom, megmosom. Majd a megpirított hagymán megpárolom. Fűszerekkel (kömény, só, pirospaprika, ha van). Mondjuk 20 perc az egész, és elkészül.

akár virsli is lehetne :D

mindig nagyüzem: húsleves, kelbimbó és pörkölt

ilyen volt készen

Most volt tegnapról kifőtt tészta (nem almás pite, hanem durum orsó), amit mellétettem. Aztán megettem.