Játszani is engedd...

József Attilától jutott eszembe az idézet, és ha EMK-s bejegyzés lenne (mint ahogy részben az, hiszen én rendszeresen használom, szóval megkerülhetetlen), akkor a "játékról" is szólna, meg a "komoly fiadat"*-ról is.
Mert milyen ritkán játszunk mi, felnőttek?! Lehetséges, hogy gyakran becsatlakozunk a gyerekeink játékába, ha kérik vagy ha kedvünk van... De milyen gyakran (ritkán) játszunk csak úgy magunktól, szívből, hányszor jut eszünkbe, és használjuk ki az adódó lehetőséget? Gyanítom, nagyon-nagyon ritkán. Pedig játszani jó, viccelni, lazáskodni, átérezni a könnyed kapcsolódást a másikkal vagy magammal: szerintem felszabadító, megkönnyebbítő, boldogító, lelkesítő - akár ha olyan egyszerűt játszom, hogy mit/mit nem teszek a zakuszkába a többiekhez képest, és mi alakul belőle. (Nekem a zakuszkakészítésnél nemcsak az egészség és "tartalékolás", "nyár ízei télire" szükségletem jelzett, hanem a kreativitás, bátorság is.)

Tegnap hosszas hezitálás után (logisztikai problémáim voltak...) elmentem vásárolni, a megszokott zöldégeshez/henteshez. Vettem pár dolgot. Majd útközben futtattam a processzeket a fejemben, mit főzzek ezekből.
Mikor itthon újra elő tudtam venni a "projektet", akkor már jegyzettömbbel ültem le, és felírva a vásárolt dolgokat, csak heccből elkezdtem felírni az ételeket, amiket a hozzávalókból megfőznék.

És már közben rájöttem, hogy ez egy jó játék!
1. Kitalálni, hogy mit eszem majd szívesen 2-3 nap múlva,
2. csak ezeket használni fő összetevőnek,
3. figyelembe venni, hogy csak annyi van, amennyit vettem,
4. az se baj, ha kreatív (mert nyáron nem volt időm ezt kiélni),
5. a legjobb, hogy nem kell másokra gondolnom, mert csak a saját ebédeimről van szó (mindenki a munkahelyén eszik),
6. legyen paleo.

Az sem utolsó szempont a játékban, 3 hónap fizetés nélküli munka után, hogy legyen minden hozzávaló olcsó. A bevásárlásom végösszege kb. 3000 forint volt.
(És a konyhámban vannak alapélelmiszerek, amiket felhasználtam a tervezésnél.)

Amit vásároltam: 1 kis fej lilakáposzta (ha már erről beszéltünk hétfő este hazafelé menet Szilvivel és Ritával ;) ), fél kiló gomba, 1 fej fokhagyma, fél kiló gyalult tök + kapor, 1 db zeller, 2 doboz kókusztejszín, 1 kg oldalas.

Amiket kitaláltam:
 - tökfőzelék, mert a kedvenc kajám

- hagymás káposztasaláta (amerikai káposztasaláta)

itt még csak félkész

- tikka masalás sült oldalas sült zellerrel

- lecsós csípős oldalas

készül...

és kész.

Ezeket meg is csináltam tegnap hirtelen, hogy legyen tegnap este és ma ebédre mit ennem.

A listám tovább:
- párolt káposzta,
- gombaleves (ez most készül éppen),
- tejszínes pirított gomba tésztával.

Ez volt a tegnap esti játékom. Én jól szórakoztam, és még praktikus is volt, mert az összes alapanyagot felhasználom, és még változatosan is étkezem.


Azért közben zajlott nálunk az élet... csak hogy ne higgyétek, hogy 4 féle kaja (plusz az ő vacsorájuk, ami bundás kenyér volt) főzése közben unatkoztam volna:

Felpróbáltuk a tegnap turkált ruháinkat

És olasztanulás is folyt

(Emmáról most nincs kép, ő volt a fotós.)

Ha van kedved neked is így játszani, szívesen olvasnám, mert sokat szoktam tanulni mások ötleteiből.



*József Attila: Levegőt! (1935)
"Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak -
elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!"