A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pesto. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pesto. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 30., csütörtök

Pesto, az idei

Tavaly már sikerült beleszeretnem a pestoba, ezért télen is csináltam, és alig vártam az idei levélzöldeket, hogy végre újra "rendes" zöld pesto is készülhessen.

Amikor tavaly hallottam, hogy répazöldet meg minden "izétamitnemisszoktunkmegenni" beleraknak "mások" (ezt persze szájhúzogatósan kiejtve ;) ) eléggé furcsálkodtam. De aztán kipróbáltam és igenis ehető, sőt finom krémek jöttek ki a kezem alól.

Télen a mag-összetevőn (nekem kesudió vagy pénztelen napokon tökmag) kívül még aszalt paradicsom volt benne. Mostani lelőhelyem Daniék boltja, a Garabolyos, ahonnan igazi termelői élelmiszereket tudok vásárolni. Nekem fontos, hogy minél inkább támogassam a magyar termelőket, de felém tanúsított rugalmasságuk, vásárlóbarátságuk is fontos a számomra. Nem szeretek és nem is vagyok hajlandó olyantól semmit sem venni, aki nem becsüli meg a vásárlóit. A Garabolyost eddig én egy olyan boltnak látom, ahol nemcsak a megfogalmazott elvek fontosak, hanem a vásárló is, még akkor is, ha ezért tágítani kell az eredeti terveket. (Így lett pl. kiszállításuk is Szegeden.) Szóval a Garabolyostól van az aszalt paradicsom, és finom.

Amikor megjöttek a "zöldlevelek", pesto szempontjából főleg a reteklevél és a hagymazöld számít, rögtön nekiláttam az első adagnak, mert AKARTAM pestot enni. El is készült, jó volt.

Azzal kezdem mindig, hogy leforrázom a kesudiót és a szárított paradicsomot. Valamikor előtte, hadd ázzon pár órát. (Fizikailag a következő történik: reggel, amikor készítem a tea-kávé vizet, benyomom a vízforralót. Bevillan, hogy pestot is ennék este. Ezért amíg forr a víz, előveszem a két dobozkát, amiben áztatni szoktam, belarakok 1-1 marék kesut és paradicsomot, majd leforrázom őket és lefedem, nehogy napközben 1. leborítsam, 2. belepotyogjon valami, 3. belefulladjanak rovarok. Egész nap ázik a cucc, és amikor este odajutok hogy elkezdjem, addigra már jók.)

Összevágom az aktuális zöldleveleket, bazsalikomot, 1-2 gerezd fokhagymát, sót (vigyázz, a pari sós) alulra teszem az aprítóba, rá az áztatott dolgokat, majd kicsit megöntözöm a szintén sós piros áztatólével és olajjal. Van, hogy nehezen viszi, akkor kevés vizet vagy áztatólét még öntök hozzá.  Összedarálom, oszt jó'van.

Arányok: kb. fele a kesu-paradicsom együtt, másik fele a bármilyen zöldlevél és a fűszerek plusz olaj.

Nagyon szeretem a pestoban, hogy mindig másmilyen, mert mások az arányok, más zöldek kerülnek bele stb. Van amikor fokhagymásabb, van amikor "zöldízűbb", ahogy sikerül.






(szerk. 05.02.)
Ma még csináltam egy "óccccsósat" és gyorsat, mert a reggelihez szerettem volna enni.
1 marék reteklevél, 2 szál újhagyma, 2 marék rukkola, 2 marék tökmag, 1 marék (áztatatlan) kesudió, 1 marék (áztatatlan) szárított paradicsom (na, ezt nem kellett volna, mert apró kemény darabokra hasadt), 1 gerezd fokhagyma, só, olaj.
Kicsit csípős lett, de kenyérrel kifejezetten finom volt :))))





























2019. augusztus 30., péntek

Pesto, a rejtélyes és sokszínű

Pesto - amiről, én botor, azt hittem úri huncutság.
Régebben ha hallottam, hogy "pesto", rögtön kirázott a hideg, mert altervegahülyeségnek gondoltam. Minek kell összeturmixolni magokat olajjal és zöld levelekkel?!

De aztán jött az új élet: a zöldségközösségi tagság. (Ennek már 3. éve.) Mindig van olyan, amit nem eszünk meg, viszont kidobni nem szeretném, ezért csomó dologgal kísérletezek vagy rögtönzök vagy a tavaszi olasz tanulmányutam után "csak úgy" odateszem*.



Valamiért most tavasszal rengeteg zsenge répazöld érkezett, amit sajnáltam kidobni, ezért sorra születtek otthon a pestok. Általában répazöld, bazsalikom, kesudió, dió, fokhagyma, olaj, só, fűszerek voltak benne változó arányban, ehhez jött opcionálisan az aszalt paradicsom. Sokat és sokfélét készítettem, annak függvényében, hogy mi volt épp otthon vagy mit engedett a pénztárcám.

Nyáron már nem volt "zöldlevél", ezért helyettesítettem cukkinivel. Elég fura volt, kicsit vizes (nyilván, cukkini...), de mandulaliszttel "megkötöttem". Nem lett rossz... tulajdonképpen... csak fura :)))



Tegnap is készült, bár későn jöttem rá, hogy a "zöldlevél" hozzávaló hiányzik, csak bazsalikom van. Úgyhogy "zöldlevél" helyett csicseriborsót tettem hozzá. E. szerint eddig ez volt a legjobb...



A receptek:


  • répazöld (a "zöld rész" 80%-a), bazsalikom (10%), újrépa (10%), 10 dkg kesudió-dió keveréke, 3 gerezd fokhagyma, só, olaj
  • útifű (20%), bazsalikom (20%), répazöld (60%), fokhagyma, pár szem újrépa, 10 dkg dió, 2 marék aszalt paradicsom, olaj
  • fél cukkini, 2 marék bazsalikom, 3 gerezd fokhagyma, 10 dkg dió, 2 marék aszalt paradicsom, mandulaliszt, hogy felvegye a nedvességet, olaj
  • 2 marék bazsalikom, 3 marék csicseriborsó (Lidl üvegesből), 3 gerezd fokhagyma, 10 dkg kesudió, só, olaj

"Olajnak" vagy olívaolajat használtam, vagy az aszalt paradicsomok olaját, amit mindig félreteszek későbbi felhasználásra.


*Olasz tanulmányutam célja ugyan más volt, de mivel olasz vendéglátóknál szálltam meg, az ő eddig csak olvasott-hallott, de át nem élt szokásaik, habitusuk megismerése, életigenlésük sok mindent megváltoztatott bennem. Egyszer írok majd erről is.

Ez is gluténmentes.