A csajok napok óta (cukormentes) ivójoghurttal indítanak, én natúrral. Egy kedves ismerősünk készíti, kézműves sajtokkal, ordával egyetemben.
Minálunk a "szentesti" főétkezés a késői ebéd, utána kis csendespihenő, majd ajándéknézegetés, sikítozás, őrjöngő örülés...
A mai ebéd bacon-ös "sajtos rakott hús" volt, krumplipürével és uborkával. Semmi faxni, csak együnk ;)
A rakott hús (párolt pulykacombdarabok reszelt sajttal rétegezve a bacon-nel kibélelt formába, majd tejszínnel meglocsolva és megsütve - 200 fokon 30 perc) elkészült kb. reggel 9-re, majd kis vitatkozás ("öltözzfelrakjrendet") illetve később némi üvöltözés ("apékségbenvoltálmiértnemhoztálkenyeret") után a faállítás következett (nálunk az Angyalka hozza a fát, általában fel is állítja a talpba, de most titkos üzenetet küldött a gyerekekkel, hogy nem lesz ideje és megkérte az apjukat, hogy az erkélyre leszállított fát tegye a helyére), majd díszítés...
Aztán már mindenki borzasztó éhesen nekiesett a kajának, illetve nem is, mert először énekeltünk és vidultunk, mert éneklés közben nem lehet kaját lapátolni a szájba, hiába próbálja az ember... (Gy.k.: kiesik...)
legkedvencebb díszem, 11 éve vettem a bécsi adventi vásárban... Julival a pocakban |
A rakott hús kicsit sós lett, a krumplipüré viszont sótlan, úgyhogy összejöttek :D
A szeletelés nem ment olyan szépen mint a könyvben ahol olvastam, de azért törmelékesen is meg bírtuk enni...
A csendespihenő ma elmaradt, mert a linzertészta a hűtőben várta hogy ajándékká sülhessen. A lányok egyre ügyesebben nyújtanak-szaggatnak, Juli nagyon profi, Emma még gyakorol :)))
Így esett hogy lettek kissé csálé meg kelekótya formájúak (értsd: átlátszó meg szakadt, esetleg összenyomorított) is. De mind kisült, a vékonyabbak kicsit túlságosan is...
A szebbekből ajándék lett, visszük holnap Eszter befőz egyik szuperfinom levendulás sárgabarack lekvárjával együtt, a "nyomibbak" itthon maradnak és vacsora meg reggeli lesz belőlük, szintén Eszter lekvárjaival megkenve.
Sajnos összeragasztani nem lehet őket a "variabilitásuk" miatt :))))
Összegezve: nem vállaltam túl magam, ezért nem is fáradtam el nagyon, jó volt a csajokkal díszíteni aztán linzert sütni, majd nézni hogy örülnek. Sikerült mindenkinek jézuskás ajándékot találni... Imádom az önfeledt, csomagolástépő ajándékbontást, a szétszórt papírdarabokat és a síkítozást ;)))
Egy kis ízelítő:
Juli a görkori utalványát rejtegeti |
Emma az új kedvenc könyvével (és az éremmel, ami "második arany" = ezüst) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése