2013. augusztus 27., kedd

Alma és szilva, lekvár és csatni

Almából sok van idén a fákon, a szilva meg az út mentén terem és hull... csak erdei sétaút, úgyhogy... (Mindig mikor lemegyek szilvát szedni, az a dal jut eszembe, hogy "erdő mellett nem jó lakni"...)



Idén sokszor volt almás süti mindenféle formában (bögrés, hajtott, rakott, rétes), tele van már a fagyasztó reszelt és darabolt almával. És az igazi sláger, az almakompót is a könyökömön jön ki.

Idén is szerettem volna kísérletezni (ahogy tavaly a reszelt ujjas citromlekvárral...), és jó ötletnek tűnt almából és szilvából kitalálni valamit.
Ki is találtam: a szilvás-fahéjas almadzsemet! És ezzel nagyon boldog voltam addig, amíg meg nem láttam a neten, hogy ezt már mások is kitalálták :))))))




De nem baj, szokás szerint a magam feje után mentem. Kb. ugyanannyi almát és szilvát (mérlegem még mindig nincs) szortyogtattam meg a botmixerrel, majd felforraltam. Tettem bele 3:1 zselésítőt, fahéjat és szegfűszeget, a végén még kb. 10 dkg fruktózt.

Közben kifőztem az üvegeket, és amikor már jól rotyogott a trutyi, akkor átszedtem üvegekbe. Fejre állítottam és lefényképeztem :))))

több üveggel lett, ez csak fázisfotó


Természetesen nem maradhattunk ennyiben, én és az almásszilva... Csináltam egy sós változatot is köménnyel, római köménnyel, sóval. Azok is üvegekbe kerültek és fejre álltak.

Másnap családi vállalkozásban kaptak címkét és feliratot is. Egyik gyerekem írta, másik ragasztotta. Azóta már a helyükön várják a sorukat.



(Direkt írtam sokszor azt hogy "idén" mert szeretem ezt a szót. Ha nem tetszik, cseréld ki :D )



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése