Hosszas egyeztetések után végül négyesben tortáztunk. A lányok megint sokat segítettek: mértek, törtek (tojást), kavartak és kevertek, nyaltak és faltak.
Előre kikerestem valami olyat, amit a tágabb család is megenne (magyarul elég édes és puha és krémes és csokis ésésésésés...)
Lúdanyónál találtam a Csokoládés három-tej süteményt, amely mindezeknek megfelel. Elmentünk a lányokkal vásárolni, mindent kaptunk is, majdnem mindent úgy is csináltunk, ahogy Lúdanyó.
Pár eltérés: a mi formánk torta alakú volt :)
A tésztába reszeltünk egy kis narancshéjat. (Ez nagyon jó ötlet volt, remek ízt adott az amúgy tényleg nagyon finom és nagyon csokis sütinek.)
A mi sütink púpos lett, és nem olyan levegős mint Lúdanyóé, ezért kevésbé szívta be az öntetet. De nem lett száraz, épp jó volt. Én inkább attól féltem hogy túl szottyos lesz és szétesik...
 |
| Ráöntve. (az alatta lévővel felcserélődött a sorrend) |
 |
| Megszurkálva. |
 |
| Készen. |
Aztán: a mi tejszínünk nem verődött fel, ezért kicsit folyt a végén, de különösebben nem volt zavaró...
Biztos jó volt, mert első evésre repetázott mindenki (kivéve engem), és vacsorakor is kértek és el is tűnt az egész a bendőkben...
Nagyon-nagyon sok kalória és szénhidrát lehet benne, ki sem merem számolni...
Amit elkövettem a recept ellen: a javasolt maresinek a light változatát vettem, és a cukrok helyett fruktóz volt benne...
(De így is sikítana a dietetikus, ha látná a bejegyzést. - Nem látja ;) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése