Nostro minestrone

Vendégként már számtalanféle minestronét ettem. Itthon még nem nagyon készítettem. Most viszont itt a tavasz, csomó levélzöldség érkezik. Mángold, pak choi (bordáskel), petrezselyemzöld...
Mit csináljak ennyi zölddel? Leginkább párolva fokhagymával szoktuk enni... na de ennyit?!

Olvasgattam a mángoldról, és mindenhol azt írták, hogy bármibe bele lehet főzni. Hát jó, akkor leves, mert úgyis elfogyott.

Összeszedtem minden zöldet: leveleset, meghagyottat, kicsit fonnyadtat - a mángold is már fonnyadt volt néhol, és a kis maradék édeskáposzta is.

A mennyiségek, és ehhez még kb. 10 deka maradék káposzta 

Nálunk a MUNKA ( =házimunka) most úgy megy, hogy én vagyok a koordinátor, és aki éppen nem tanul vagy dolgozik, az is beszáll. Most E. volt, aki rendelkezésre állt nekem: hámozott, darabolt, kóstolt.

A kockára vágott hagymát kacsazsíron megpároltam, majd hozzátettem a vékony-hosszabb hasábokra vágott répát, fehérrépát és paszternákot. Ízesítettem sóval, egész köménnyel. Kb. 10-15 perc múlva tettem hozzá a káposztát, mándold hullámos csíkokra vágott szárát és 1 nagy doboz konzerv paradicsompürét. Utoljára az összevágott zöld levelek (petrezselyem, mángold) kerültek bele. Kicsit még főztem, kóstoltuk és elkészült.

Ki-ki ízlése szerint értékelte a levest (értsd: aki amúgy nem szereti a leveseket, azt mondta - "jó", stb.), és a "nem rosszabb mint bármi" értékelést kapta, ami rendes nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy felvehetjük a család recepttárába, és főzhetjük, bár nem túl gyakran.

Én pedig rájöttem, hogy valószínűleg a minestrone az az olaszoknak, ami nekünk a gezemiceleves: beledobsz mindent ami van, összefőzöd, aztán megeszed.

Ha az én értékelésemet akarjátok hallani: szerintem meglepően finom, ahhoz képest, hogy mindenféle zöld levél van benne, ráadásul petrezselyemzöld is (bbbbbrrrrrrrrr), és mángold (auuuuuuuu). De csak viccelek, szerintem komolyan finom :)))))



(A cím azt jelenti olaszul: "a mi minestronénk".)