Négyhagymaleves

Házi elnevezése annak a hagymalevesnek, amiben van póré-, medve-, fok- és lilahagyma... Szokás szerint gyorsan elfogyott :)

Kedvenc színeim

Bordó-narancs-lila... és egy kis fehér, a mai vacsorám.

Volt benne 2 cékla kocka-téglatest-hasábokra vágva, 2 sárgarépa és 1 férfiökölnyi lilakáposzta, ettől a gyönyörű színek.
Ez egy párolt-pirított egytálétel lett kömény, római kömény, só, balzsamecet és kis olívaolaj hozzáadásával.

De kell egy kis fehér is az összképhez, ez (light) mozzarella képében érkezett :)

Egészséges vacsora megint

Egy kis barna kenyér, rajta avokádóréteg, rajta diós-tökmagos "pástétom", rajta savanyú káposzta... Na, ugye??!!

Az avokádót végre sikerült éretten beszerezni (ujjé, mert így féláron adják... én vagyok a lökött, mert "nemééééérteeeemMarrrrgit", végre ehető és akkor adják occsójé...

Diópástétom: egy pohár diót (előtte beáztattam majd lecsepegtettem) és fél pohár tökmagot összedaráltam, sót, fokhagymát tettem hozzá. Legközelebb olívaolajat is fogok, mert okultam, kérem ;)


És a fotó: (néha azért belegondolok, milyen világ ez, hogy az ember lefotózza a kajáját aztán megmutatja másoknak... Nagyapám nem értené, tuti...)

A gyerekeim nem értették a "ződ" kenyeret, nem is ették meg... :D Én igen.

Egészséges és élő ropogtatnivaló

Aki ismer, tudja, hogy a középutat szeretem járni. Evésben is: nem vagyok "nagyon bio", de igyekszem egészségesen főzni, etetni és enni, "igény szerint".

Egyik kedves barátnőmék új szenvedélye a nyersevés, nála ettem ilyet, és gondoltam kipróbálom.
Az eredeti: Szilda lenropogósa.
Ő arany lenmaggal készítette, én nem, mert igyekszem az itthoni készletet felhasználni amikor kísérletezem...


Az enyémben volt
1 csésze lenmag, 2 marék tökmag,
2 db reszelt répa, 1 db fehérrépa, kb. 15 dkg édeskáposzta, 1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, só.
(A lányok szerint "túúúú-úúúúú-úúúúúú-úúúúl hagymás", de ez kb. mindenre igaz ;) )


Szilda leírása szerint csináltam mindent. Beáztattam a lenmagot és tényleg nyúlnyás lett :)))))

Ráöntöttem a reszelt zöldségekre, összekevertem.

Rásimítottam Enikő barátnőnk tortaformájának rácsos betétjére, amit előtte zsírpapírral beborítottam.

A radiátoron száradt, kb. 1 nap alatt lett tördelhető. Egy kicsit vékony, szerintem hagyhattam volna vastagabbra. Ebből a mennyiségből két 30x40 centis formát tudtam meg"kenni".

Szerintem finom, legközelebb más magokkal kiegészítve is kipróbálom.

Egészséges vacsora

Ma voltam EMK gyakorlón, és aki utoljára marad, az osztozik a maradék finomságokon a trénerrel :D :D
Úgyhogy jött velem haza gyümölcssaláta Esztertől, süti Juliannától és zöldségek Livitől :D :D

A gyümisali Emma kedvence, a piskóta meggyes és finom :) Még maradt holnapra, amikoris nagyétkű kamaszunk is itthon étkezik...

A zöldségből meg vacsora lett. Répa meg karórépa volt eredetileg és még egy nagy fej hagyma ment hozzá. Párolva-pirítva készült.
A mellette lévő husi egy barter-csirke alkatrésze, garam masala és só van rajta.
A fehér izében lévő fehér izé reszelt édeskáposzta (nyers), kockázott hagyma, füstölt feta sajt, joghurt, (só, kömény).

Elfogyott mind :)

Maiva

... csora

Egy végigtársasozott délelőtt után egy vizsga utáni hazagyaloglás majd kabátvásárlás utáni vacsora :)

középsős és a 7-es meg a magyarkártya

Csak Zsuzsának, hátha kérte volna:
A saláta: 1 reszelt répa, 1 kockázott alma, egy kevés zöldlevél (=zöld salátakeverék), pár szem olívabogyó, 1-2 deka kecskesajt és egy kis joghurt. Só, kömény.
A kolbászszerűség sült debreceni, grillezve.

Varicella, avagy a bárányhím lő?

Ismerjük és szeretjük a varicellát, szokásos gyerekbetegség...
Persze okozhat bonyodalmakat, pl. ha lefoglalt szobád van Hévízen...
De ezt megoldja az Erőszakmentes Kommunikáció...
A viszketést a pozitív szuggesztiók...

De valamit enni is kell, ezért egy kis idegvédő kaja bárányhimlő esetére:
(az idegek védelme azért fontos, mert a vírus raktározódik az idegdúcokban, ezért szerintem nem árt őket kicsit tuningolni. Ez csak az én elméletem, de ártani tuti nem árt, és még szeretjük is :D )

Sütőtökös répakrémleves levesgyönggyel

Sonkás pirított kelbimbó sült csirkeszárnyakkal
(A sonka és az ő zsírja segíti a vitaminok felszívódásához, és házi, köszönet érte Gyapinak. A kelbimbó vitamin és ásványianyag bomba. Ezen kívül Emma imádja "lelevelezni" és vagdosni. A fűszerek között ott van a fertőtlenítő hatású fok- és vöröshagyma.)

Leves holnapra is maradt, idegvéd tovább :)

(Sütőtök: kalcium, cink, mangán, réz, vas, foszfor, C-vitamin, karotin, biotin, niacin, pantoténsav, A, B1, B2, B6 vitaminok és folsav
Sárgarépa: karotinok
Kelbimbó: magas a C-vitamin tartalma (10 dkg kelbimbó C-vitamin tartalma fedezi egy felnőtt napi szükségletét), K-vitamin, folsav, A-vitamin, mangán, kálium, B1-, B2- és B6-vitamin, E-vitamin, réz, vas és kálcium.)

Aki kíváncsi a varicellára, egész jó összefoglalót talál a wikipédián, az oltás hatékonysága kivételével, ami nagyszámú gyerekanyag szemrevételezése után nekem erősen túlzásnak tűnik.

Receptek, avagy bármit az olvasókért ;)

Tökleves:
Fél sütőtököt megpucolunk és kockákra vágunk (gyerekkel remek móka), egy megpucolt s.répát felkarikázunk.
Van aki süti, bevallom én lusta vagyok, ezért sóbavízbekrumpliképpen főzöm: annyi vízben, amennyi ellepi, kis sóval, köménnyel, fokhagymával. Amíg megpuhul (kb. 15 percig), ha a víz elfogy, pótolom és utána még feltöltöm annyi vízzel, amennyi levesre szükségem van.
Leturmixolom és tejföllel/joghurttal (elhagyható) és levesgyönggyel esszük.

Kelbimbó:
A húsos szalonnát/sonkát azért teszem bele, mert szerintem úgy finom :) De akinek nem hiányzik, kihagyhatja. A kockázott sonkát megpirítom, kis zsiradékot teszek még alá, ráteszem a megtisztított és sz.sz szétvagdosott kelbimbót. (Nekem a kelbimbó nehezebben puhul, ezért kis vizet is szoktam löttyinteni alá.) Só, kömény, most éppen római kömény is került rá (lehet borsot is, én nem szoktam, mert a lányaim nem szeretik), és pirítottam-pároltam ahogy sikerült :) A lényeg, hogy a kelbimbó puha legyen, én legalábbis utálom amikor ress, mert kesernyés meg nyúúúúúúúúúúlik de nem lehet elharapni :)

Ezt is lehet tejföllel tálalni, mi úgy is szoktuk, de most éppen nem.

Kipróbáltam...

Most először (mert érdekelt) kipróbáltam a paleo rendszer szerint készült töltött káposztát. Ettem ilyet az egyik ebédszállító menüjében és nem volt ehetetlen.

Több blogot átböngésztem, mire kitaláltam a sajátomat.

Szöget ütött a fejembe PaleoBrigi káposztája, amiben napraforgó és szezámmag is volt... Gondoltam: egyáltalán nem illik bele, vagyis ha belerakta, csak volt értelme. Ezért úgy döntöttem, hogy én is.

Hozzávalók:
fél kiló sertéslapocka
1 kiló savanyú káposzta és hozzávaló harasztok (gy.k.: levelek)
összesen 1 darálónyi len- és napraforgómag
3 tojás
2 kisebb darab házi füstölt oldalas
só, szemes bors, babérlevél, pirospaprika

A szokott módon csináltam, 4 órát főztem, majd megkóstoltam. Egész jó :) Van egy árnyalatnyi fura íze, de alapjaban véve finom. A tejfölt nem hagytam le róla :D
(Egy túlterhelt munkás-anya elnézhető tévedése is lehet oka a fura íznek: PB szezámmagot írt, én viszont LENmagot tettem bele...)

Másnap a férjem is evett belőle, és szerinte "mmmmm, nagyon finom". Őt ismerve, ezek szerint tényleg rendben van a káposzta...
Mindig megfogadom hogy több káposztát veszek, mert én igazából azt jobban szeretem mint a gombócot, de mindig el is felejtem... Majd jövőre emlékeztessen valaki, légyszi!


Köszönet a továbbképzésért a Paleo konyha a Vízilóhoz és a Paleo életmód blogok szerzőinek!

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Alma és szilva, lekvár és csatni

Almából sok van idén a fákon, a szilva meg az út mentén terem és hull... csak erdei sétaút, úgyhogy... (Mindig mikor lemegyek szilvát szedni, az a dal jut eszembe, hogy "erdő mellett nem jó lakni"...)

Idén sokszor volt almás süti mindenféle formában (bögrés, hajtott, rakott, rétes), tele van már a fagyasztó reszelt és darabolt almával. És az igazi sláger, az almakompót is a könyökömön jön ki.

Idén is szerettem volna kísérletezni (ahogy tavaly a reszelt ujjas citromlekvárral...), és jó ötletnek tűnt almából és szilvából kitalálni valamit.
Ki is találtam: a szilvás-fahéjas almadzsemet! És ezzel nagyon boldog voltam addig, amíg meg nem láttam a neten, hogy ezt már mások is kitalálták :))))))

De nem baj, szokás szerint a magam feje után mentem. Kb. ugyanannyi almát és szilvát (mérlegem még mindig nincs) szortyogtattam meg a botmixerrel, majd felforraltam. Tettem bele 3:1 zselésítőt, fahéjat és szegfűszeget, a végén még kb. 10 dkg fruktózt.

Közben kifőztem az üvegeket, és amikor már jól rotyogott a trutyi, akkor átszedtem üvegekbe. Fejre állítottam és lefényképeztem :))))

több üveggel lett, ez csak fázisfotó

Természetesen nem maradhattunk ennyiben, én és az almásszilva... Csináltam egy sós változatot is köménnyel, római köménnyel, sóval. Azok is üvegekbe kerültek és fejre álltak.

Másnap családi vállalkozásban kaptak címkét és feliratot is. Egyik gyerekem írta, másik ragasztotta. Azóta már a helyükön várják a sorukat.

(Direkt írtam sokszor azt hogy "idén" mert szeretem ezt a szót. Ha nem tetszik, cseréld ki :D )

Pufipizza tejszínes krumplival

Sokszor írtam már, hogy nálunk a receptek csak útmutatónak vannak, még a sajátjainkat is átfogalmazzuk néha hűtőtartalom, kedv és edény függvényében. (Ugyanis a telken csak 1 nagy, 2 közepes, 1 kicsi lábas és 1 serpenyő van, amin nem is szeretnék változtatni bár 1 palacsintasütő még tervben van.)

Így jártam a krumplival ami mentás (serpenyőben) pirított krumplinak indult, majd tejszínes-mentás (sütőben sütött) krumpli lett belőle...

A "pufipizza" sajtos pufinak indult, de "beleborult" a tejszínes spenót, így túl híg lett hogy gombócozzak: csak tepsibe öntöttem és úgy sült meg.

A pufi eredetileg egy főzött tészta (Horváth Rozi szakácskönyv, Sajtos puffancs néven), 3 dl tejben 8 dkg vajat felolvasztunk majd tesznünk bele 16 dkg lisztet és addig főzzük mint a főzős gyurmát (amíg elválik az edény falától, és erősen kell keverni). Aztán levesszük a tűzről, beleütünk 3 tojást egyenként... Nekem itt kezdődött a probléma, mert talán 1,5 tojás elég lett volna :)) Végül 2 került bele, így kicsit híg lett, tettem még bele lisztet (tk. tönkölyliszt).
A végén kevertem bele a 10 dkg reszelt sajtot és a sót.

Nem sokkal lett kezelhetőbb a tészta, az idő is ment, úgyhogy a tűzhelyen párolódó spenót (vagyis mángold) leve se főtt el, úgyhogy kezdtem kiborulni...
Meg rájöttem, hogy hiába van a tejszín a spenóton, ha én ezt a gyerekeim tányérjára zuttyintom, tutira ott is marad... Úgyhogy hirtelen ötlettel a felesleges tejszínes lét ráöntöttem a krumplira, a spenótot meg a tésztába. Elégedettségemben kis rossz szájíz volt a folyékonyság, amit a nagytepsivel lőttem ki :))) Jóbarátom a sütőpapír :)))

Egy fél óra múlva így néztek ki.

Tapasztalat:
- Emma imádta ahogy a "pizzapufi" kinézett, ő is nevezte el,
- könnyen feljött a sütőpapírról, egyáltalán nem ragadt oda,
- megkóstolva puha, de a spenóttól tartalmas volt, kb. mint a sült spenótfőzelék :))))
- a lányaim közül Julinak nagyon ízlett, a felnőtteknek is, Emma nem evett belőle, másnap hidegen Szildáéknak szintén ízlett :)
- nem értem  az elkészítés körülményességét, szerintem sima lepénytésztából ugyanilyen jó lett volna, ez a főzés csak plusz idő és hőmérséklet...
- a tejszínes krumpliból Emma 3x szedett (szerinte ilyen finomat még "sossseeeeeee" evett), Julinak is, hárman megettük az egészet, kóstoló se maradt az apjuknak...
- a múlt hét egyetlen hűvös napján készült, jó volt hogy a sütő kicsit melegített, de meleg napon nem készíteném.