Köszönöm az ötletet :)
Imádom a gyömbért, első számú gyógyítóm: torokfájásra, rekedtségre, bármilyen fertőzésre iszom, rágom, nyelem, és eddig mindig hatott. Nyáron nem nagyon tudom mire használni, így a gyömbérszörp felkeltette az érdeklődésemet.
A fotókat Emma készítette.
Lereszeltem egy akkora gyömbért, ami a markomban majdnem elfért, a kezemre nagyon vigyázva, és sikerült baleset nélkül megúsznom. (A "reszelőmunkásom" zenetáborban van...)
Gondolkodtam, és előszedtem egy kis fahéjat és szegfűszeget is, mert a család kevésbé csípéstűrő tagjai számára szerintem így fogyaszthatóbb lesz. És szeretem is.
Leforráztam a gyömbért és a fűszereket... nem teljesen 2 dl vízzel ahogy a receptben volt (mert "mamamamamamaaaaaaaanéééézdeeeeezt!!!!!" elvonta a figyelmem és kicsit megszaladt), kb. fél liter lett végül az első áztatólé.
5 perc helyett kb. 15 múlva leszűrtem és újra leforráztam, akkor már vigyáztam hogy tényleg 2 dl legyen.
Újabb "valamennyi" idő múlva leszűrtem újra, hozzákevertem a majdnem a megadott mennyiségű eritritet (15 dkg helyett csak 12 dkg volt a bontott zacskóban ;) ), és fél citrom leve helyett egy egészet.
Az eredmény... "hű, de csípős, Mama!" (Emma)
Illetve "hű, de finom!" (Férj) (((ez ritka megjegyzés így önszántából és zsigerből)))
Megjegyzés 1.: Az én poharamban tettem hozzá egy kis mentát... Hát, broáááborzalmas, nem ajánlom. A két íz nagyon nem illik össze, pedig én aztán nem vagyok finnyás...
Megjegyzés 2.: A leszűrt gyömbérreszeléket félretettem arcpakolásnak. (Fertőtlenítő hatású, antioxidánsokkal, kollagénépítő tulajdonsággal.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése