Na, nekünk most sok az uborkánk (éljen a magosvölgyi zöldségrészesedés!)
A napokban háromféleképp készítettem el, mert muszáj elfogyasztani.
I. Tzatziki - szerintem az enyém hasonlít az eredetihez, de nincs benne kapor. Csak sima reszelt, besózott majd kinyomkodott uborka, sok fokhagyma és joghurt.
II. Hagymás kapros uborkasaláta, kevés citromos-eritrites-olajos öntettel
Erről nem készült kép, nem is értem... Sok uborkát megpucoltunk és felkarikáztunk, mellédobtunk egy nagy fej felcsíkozott főzőhagymát, majd megsóztük és megöntöztük. Nm volt rajta túl sok öntet, éppen annyi, hogy nedves legyen (az uborka úgyis engedett még levet, így pont elég volt).
Itt kezdtem rájönni, hogy eleszik előttem az alapvetően magamnak készített uborkasalátákat, úgyhogy jó lesz, ha legközelebb több ubit pucoltatok velük.
III. És jő a lehetőség: "a mai ebédhez is legyen ubisali!", - találtuk fel a spanyolviaszt :))))
Most "hosszúlében" úszó karikauborkák lesznek, fokhagymával és (jóerősenahogyaférjemszereti)ecetes"cukros" lében. Mert fontos, hogy "a végén meg lehessen inni a levét". Hát rendben. Már a hűtőben várja, hogy megegyük az ebéd mellé.
úsznak |
És, hogy ne csak uborka legyen terítéken, a reggeli szendvicsünk két hatalmas paradicsomszelete ökörszív paradicsomból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése