Túrós tésztakosárkák - "batyuk"

Nagyobbik lányom szerint még sose volt olyan, hogy egy receptet ugyanúgy készítettünk volna el, ahogy leírták...
Ezt se sikerült batyusítani, mert sok volt a túró és ahhoz kevés a tészta, úgyhogy muffinformába kerültek és tésztakosárkák lettek.

A levelestészta bolti (Lidl) hűtött-nyújtott-feltekert 1 csomag, a töltelék a sima túrós 500 g (+ cukorh., citromhéj, nálunk mazsola nélkül, mert azt nem eszik meg).

Éljen a lelkes kukta!

Van rendes reszelőnk is, az így reszel

200 fokon sütöttem kb. 25 percig.

Ilyenek lettek. Háttérben a cukkínis bácsitól vásárolt lecsó

Tapasztalat: ennyi tésztához a fele túró is elég lett volna, mert naaaaaagyon sok lett így... De azért elfogyott...

Köszönöm a kukták és a tesztelők segítségét!

Nyári egyszerű 1.

Frankfurti leves
Rakott tészta

Nyáron igyekszem gyorsat és egyszerűt főzni, az is fontos, hogy ne maradjon alapanyag (főleg ha nem fagyasztható), és maradék ne kerüljön a szemétbe.

Egy kb. kéthetes távollét előtt ez még fontosabb: a "rendes" hűtő leolvasztódik, ezért valami vagy mélyhűtőbe kerül vagy kidobásra, de leginkább felhasználni szeretem.

A nagyiéktól előző héten kapott helyre kis kelkáposzta nem lett főzelék, viszont "fél fejéből" és az előző napi maradék 1 virsliből és a kicsi maradék füstölt kolbászból frankfurti leves lett. (Joghurttal, mert a tejföl már elfogyott...) (És a másik fél fej feldarabolva a fagyasztóba került.)

 A pár nappal korábbi kifőtt tészta maradékából és némi paprika-paradicsom és darált hús mártásából (az frissen főtt, reggel 7-kor) rakott tészta lett, a szintén maradék sajttal a tetején. (A reszeléstől most is megmentett Juli és a férjem, de már Emma is gyakorol szorgalmasan, ezt köszi.)

Szerintem szép :) De finom is volt, mert ketten megettük ebédre és vacsorára. Ja, nem, még a másnapi EMK-ra is ebből vittem dobozban :)

Volt még egy nagyon finom egyszerű citromos bögrés süti, de azt majd következőre írom, mert a képek az éppen lemerült fényképezőgépen vannak...

Meggyes-túrós süti

Idei új fejlesztés, hogy a telki konyhámban lett tűzhely és sütő. (Eddig egy indukciós főzőlap volt.) Háziasszonyként nem kell mondanom mekkora könnyebbség 4 lap 1 helyett és a sütő, az aztán a szuperséges!

Idén valahogy meggy is termett, na nem sok, de azért egy vödör se semmi :) Túró meg volt a fagyasztóban, amit otthon leolvasztottam és magunkkal hoztuk.
Mérlegem nincs, de van 18 év főzős tapasztalatom, ezért minden hozzávaló csak saccra került bele ;)

A süti a bólyi túrós lepény mintájára készült.

30 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
10 dkg cukorhelyettesítő
10 dkg margarin (tudom, tudom de csak ez volt)
50 dkg orda + kevés cukor(h.)
30 dkg meggy kimagozva
3 tojás
4 dl tej
1/4 csomag sütőpor
fahéj, citromhéj reszelve

Ez a hiszemhalátom süti volt 10 éve mikor először készítettem: lesz-e a lerakás - összeöntésből valami értelmes? Lett, és nem is rossz!

A kivajazott tepsi aljára kerül a lisztes sütőporos cukros keverék fele, erre a kicsit megcukrozott, citromhéjjal összekevert orda (nekem kb. gumiszerű lett, fura...), majd a meggy, kicsit belenyomkodva. Erre a maradék lisztes száraz összetevők. A tetejére öntöttem a fahéjjal együtt felvert, tejjel összekevert tojást, és a maradék vajat rákockáztam.

Megtelt vele a nagy tepsi, és légkeveréses sütéssel 175 fokon 40 percig sütöttem. A meggy elég leveses volt, ezért kicsit lágy lett.
Ebédre és uzsonnára ettük, és kicsi még maradt holnap reggeli utánra, mert megmentettem, amúgy betömték volna mindet...

Pizza

Sütöttem már pizzát régebben, aztán leszoktam róla, annyira, hogy már Juli sem emlékszik az utolsóra...

De van nekünk egy "(hegedű)Julinénink" (mert sok Juli van körülöttünk) akinek a pizzareceptjét muszáj volt kipróbálni... (Mert természetesen J. hallotta és majd kiugrott a bőréből hogy "pizzapizza".)

Úgyhogy ma, klubozás helyett ("nemár, mama, nincs kedveeeeem...") tésztát gyúrtunk. Kisebb zökkenőkkel, mert a felfuttatott élesztő "véletlenül" kiborult, végigfolyt az egész konyhapulton és a padlón óriási tócsa lett belőle... Brrrr...

De újrakezdtük, aztán E-vel elmentünk fejből bevásárolni (mert a papírt is eláztatta az élesztős tej), elég sikeresek voltunk. Sajt, sonka, paradicsompüré ment fejből is :D

Hazaérve meggyúrtuk a tésztát (igazi családi munka volt, Juli mért, Emma sózott, kavart, futtatott, borított és megint futtatott, aztán Juli gyúrt...)

A gömböc kelesztés előtt (a kelesztés célja valójában az volt, hogy ihassak nyugton ülve egy kávét :D)

Emma munkában (oké, nem mondom hogy mi vagyunk Higiénikusék...)

Sajtreszelés Julimeló, kenés, szórás a miénk Emmivel

ez kicsit elfeküdt, de így is látszik

Feltétek: paradicsomszósz, sonka, kukorica, "tejfölpöttyök", sajt.

220 fokos sütőben, légkeveréssel 12-15 perc alatt ilyen lett

Ebédre némán falták, néha egyet-egyet sóhajtottak :D :D :D
Vacsorára elfogyott, és megszületett az ítélet, hogy legközelebb is süssünk inkább...

(hegedű)Julinéni receptje:
40 dkg liszt, só, 4 ek olaj (ehelyett a miénkben 2 ek zsír volt), 1 dl tejben felfuttatott élesztő, 1 dl víz


[(hegedű)Julinéni becsületes neve White Julianna és Juli hegedűtanára]

Kocsonya

Nálunk csak én szeretem, ezért csak egyszer van egy télen...

Tegnap készült, kiszedtem és kivittük az erkélyre (kb. este 6-kor), és én már azt vacsoráztam, 8 felé már igazi remegős konyonya lett belőle.
Tegnap még a mese is Pocakról (nem a reklámos!) és a kedvenc kocsonyájáról szólt, sőt, a mese végén Pocak még kocsonyáról is álmodott... Csoda-e ezek után, ha a lányaim vigyorognak rajtam és a kocsonyámon? :D :D


Reggelre viszont a kocsonya eltűnt...

belepte a hó a mellette fagyoskodó savanyú káposztával együtt.

Reggel szánkóval mentünk oviba,
éljen a hó és a kocsonya!

(gyagyavers by pynky, Julinak biztosan tetszeni fog, megmutatom neki ha hazaér az iskolából)

Kocsonya nálam:
Teljesen átlagos leves (fül, farok, köröm, bőr), 1 fej fokhagyma, szemesbors, szegfűbors, babérlevél, só.
A végén kicsontozom, rászűröm a levet és az erkélyen várja a sorát :)

Azért szeretem...

a savanyú káposztát, mert...
                                               télen sokáig eláll az erkélyen :D

Egyszerű vagyok, tudom, de tényleg.
Karácsony előtt a piacon vettünk egy kiló "nemolyanfinom" káposztát, és azóta is kinn van. Időnként hozok be belőle és megeszem savanyúnak vagy mint ma, a barátnőmék-féle disznótoros mellé készítettem párolva, pörköltesen. Persze csak én eszem meg, főve aztán tuti senki, nyersen még úgy-ahogy Emmi :)))

Egy jó kis cikk a savanyú káposztáról itt. (A kép is tőlük van.)

Csigatészta, szeretlek!

(Tegnap délelőtt tévéztünk kicsit, a Mo., szeretlek! című műsor ment éppen... Bár nem szeretem a címét, meg egy-egy dolgot benne, de ha odatévedünk megnézzük.)

Ez a blog volt az első (honlapom már volt régebben, de blog ez), és szerintem jó és szép és az enyém :) Úgyhogy: Csigatészta, szeretlek!


Újévi jókívánságaimat átadtam tegnap a  rózsaszín csigán, itt az újévi evészetről...
 
Tegnap este sokáig vendégségben voltunk, ezért elmaradt a miniszendvics gyártás (szilveszteri hagyomány1.) Reggel korán a lányok rávettek a munkára, szeleteltünk, kentünk, vágtunk...
És az Evicuskától kapott tegnapi recepten is dolgoztunk: virslis muffin készült. Juli a kukta, éppen a nedves hozzávalókat öntögeti.

Természetesen kicsit módosítottam mindenen, mert nem volt ez, nem tetszett az... Végül  ezek voltak benne:
2 dl tejföl (eredetileg joghurt), 1,2 dl olaj (ez kicsit sok volt, legközelebb leveszek belőle), 2 tojás, 10 dkg reszelt sajt, 20 dkg liszt, sütőpor, só, fokhagymapor.
(Az eredetiben volt aprított vöröshagyma és póré, de azokkal már nem akartam szöszölni cca. 200 miniszenya kenése után :)))

Légkeveréssel 175 fokon 20 percig sütöttem.
Szépen feljött és finom lyukacsos lett.

Reggelire a miniszendvicsek és a "bulis" tányérok... Nem tudom, nagy csend volt míg faltuk a reggelit :)))))

A muffin jól illett a Nagypapa készítette lencsefőzelékhez is, nagyon finom volt a kettő együtt.

Köszönet Evicuskának a receptért, Nagypapának a főzelékért, Julinak a reggeli segítségért!

Ünnepek között

Nálunk a karácsony újévig tart, mert itthon vagyunk, eszünk-iszunk-mulatunk(= legózunk/gyurmázunk/korizunk).
Életkép: gyurmagyár és virusos logikus.

Ezen a héten szinte csak magamnak főzök, mert van tonnányi mákos guba a többieknek...
(Titkos recept: 1 liter tejhez 8 kifli, 10 dkg mákhoz 12 dkg cukor! A férjem mákos gubája méltán híres, kár hogy nem szeretem...)

Én ennél egyszerűbben lerendeztem, sült oldalas céklasalátával:

(csak mondom hogy a zománcozott tányér egyik öreg barátnőm ajándéka, nagyon régről, a sótartót meg ne nézze senki ;))))
Az oldalas alatt viszont a pékségi barna kifli rejtőzik ;)


A maradék oldalas és az erkélyen várakozó savanyú káposzta végül székelykáposzta lett, nem kicsit finom :D Hogy karácsonyi beütése legyen, van benne egy kis fahéj...

Végül szinte minden volt: halászlé, rántott hal, káposzta1 (Nagypapa), mákos guba, beigli (nem szeretem), káposzta2 (én).

A gesztenyével töltött akármi (volt már pulyka meg filé meg karaj régebben) és a krumplisaláta most kimarad, kocsonya viszont lesz, de még várok vele. (Kocsonya egyszer készül általában télen, mert csak én szeretem, de én nagyon...)


Ma este készülnek falatkák (sajt, miniszenya by gyerekek), lesz virsli, mákos guba :D :D Szerpentin, dudaszó...
Boldog új évet mindenkinek, szívből kívánom!

És a karácsonyi... 1.

Nálunk a karácsony 24-vel kezdődik, bocs :) (bár vannak olyan - talán kocka? - családtagok, akik szerint nem, de MI, lányok, simán lenyomjuk ;))))

A csajok napok óta (cukormentes) ivójoghurttal indítanak, én natúrral. Egy kedves ismerősünk készíti, kézműves sajtokkal, ordával egyetemben.

Minálunk a "szentesti" főétkezés a késői ebéd, utána kis csendespihenő, majd ajándéknézegetés, sikítozás, őrjöngő örülés...

A mai ebéd bacon-ös "sajtos rakott hús" volt, krumplipürével és uborkával. Semmi faxni, csak együnk ;)

A rakott hús (párolt pulykacombdarabok reszelt sajttal rétegezve a bacon-nel kibélelt formába, majd tejszínnel meglocsolva és megsütve - 200 fokon 30 perc) elkészült kb. reggel 9-re, majd kis vitatkozás ("öltözzfelrakjrendet") illetve később némi üvöltözés ("apékségbenvoltálmiértnemhoztálkenyeret") után a faállítás következett (nálunk az Angyalka hozza a fát, általában fel is állítja a talpba, de most titkos üzenetet küldött a gyerekekkel, hogy nem lesz ideje és megkérte az apjukat, hogy az erkélyre leszállított fát tegye a helyére), majd díszítés...
Aztán már mindenki borzasztó éhesen nekiesett a kajának, illetve nem is, mert először énekeltünk és vidultunk, mert éneklés közben nem lehet kaját lapátolni a szájba, hiába próbálja az ember... (Gy.k.: kiesik...)

legkedvencebb díszem, 11 éve vettem a bécsi adventi vásárban... Julival a pocakban

A rakott hús kicsit sós lett, a krumplipüré viszont sótlan, úgyhogy összejöttek :D

A szeletelés nem ment olyan szépen mint a könyvben ahol olvastam, de azért törmelékesen is meg bírtuk enni...

A csendespihenő ma elmaradt, mert a linzertészta a hűtőben várta hogy ajándékká sülhessen. A lányok egyre ügyesebben nyújtanak-szaggatnak, Juli nagyon profi, Emma még gyakorol :)))
Így esett hogy lettek kissé csálé meg kelekótya formájúak (értsd: átlátszó meg szakadt, esetleg összenyomorított) is. De mind kisült, a vékonyabbak kicsit túlságosan is...
A szebbekből ajándék lett, visszük holnap Eszter befőz egyik szuperfinom levendulás sárgabarack lekvárjával együtt, a "nyomibbak" itthon maradnak és vacsora meg reggeli lesz belőlük, szintén Eszter lekvárjaival megkenve.
Sajnos összeragasztani nem lehet őket a "variabilitásuk" miatt :))))

Összegezve: nem vállaltam túl magam, ezért nem is fáradtam el nagyon, jó volt a csajokkal díszíteni aztán linzert sütni, majd nézni hogy örülnek. Sikerült mindenkinek jézuskás ajándékot találni... Imádom az önfeledt, csomagolástépő ajándékbontást, a szétszórt papírdarabokat és a síkítozást ;)))

Egy kis ízelítő:

Juli a görkori utalványát rejtegeti

Emma az új kedvenc könyvével (és az éremmel, ami "második arany" = ezüst)

Mai menü - karácsony előtt eggyel...

Nálunk minden karácsonytól-vízkeresztig tartó időszakban gondosan meg van tervezve a menü... Hogy miért? Mert egyszerre vásárolunk, így kényelmes, kiszámítható, biztonságos, gazdaságos.

Ma volt a piaci tejbeszerzés (8 liter), vaj és savanyú káposztavétel is. Amíg a többiek piacoztak, addig én csomagoltam és főztem. Na persze, a többiek még sütiztek is a piacon...

Végül hazajöttek, nem voltak éhesek (velem ellentétben), úgyhogy még takarítottunk, poszívóztunk és rendet raktunk (ma a horgolós sarkom volt soron). Aztán végre megéheztek és megettük: frankfurti leves, sült-pirított pulykaszárny (sok)zöldséges barnarizzsel.